Heni bácsi a Szárnyas Sárkány Hetén (fotó: Széman Richárd)
A magyar bábművészet képviselői, tanítványok, tisztelők vettek
búcsút az életének 87. évében elhunyt Kemény Henrik Kossuth-díjas
bábművésztől hétfőn Debrecenben.
A Vitéz László életre keltőjének hamvait tartalmazó urnát a helyi Vojtina Bábszínház színpadán ravatalozták fel. A 2011. november 30-án Debrecenben elhunyt művész búcsúztatásán elsőként egy filmbejátszáson maga Kemény Henrik szólalt meg, aki 80. születésnapján 2005-ben ugyanazon a színpadon mutatta be öt Vitéz László-bábuját.
Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára a
nemzet bábművészének nevezte Kemény Henriket, aki - mint mondta - 87
évig komédiázott, "akkor is mulattatott, amikor nem volt rá
okunk". Utalt arra, hogy amikor a szocializmus idején cenzúrázni akarták
a bábművész szövegeit, akkor ő néma játékkal állt a közönség elé.
Hiszen "hogyan lehetett volna az a művész a rendszer bábja, akinek bábok
voltak a kezein?" - fogalmazott Halász János. Fekete György,
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke szerint Kemény Henrik a
világszínvonalú magyar bábjátszás európai követe is volt. Mint kiemelte,
emlékét a művészeti akadémia 62 elhunyt akadémikus társával együtt
őrizni, ápolni fogja. A hazai bábszínházak vezetői személyes hangú megemlékezésekkel búcsúztak a magyar bábművészet nagymesterétől. Pályi János
bábművész, a kaposvári BábSzínTér igazgatója pedig a ravatal mellett
elhelyezett paravánnál eljátszotta a Vitéz László és a csodamalom című,
Kemény Henrik által sokszor elbábozott történetet, még utoljára
megnevettetve a búcsúztatójára egybegyűlteket. Láposi Terka,
a Korngut-Kemény Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Vojtina
Bábszínház játszószínházának művészeti vezetője rövid részletet mutatott
be Kemény Henrik-könyvéből, amelynek anyagát a művésszel folytatott
beszélgetések alapján jegyezte le, és amelyet január 29-én "tárnak a
világ elé". Bejelentette: Kemény Henrik hamvait -
kívánságának megfelelően - Budapesten, egykori népligeti bábszínházánál,
a tavaly ősszel leégett Bódé helyén szórják szét január 29-én, az
elhunyt művész 87. születésnapján délután három és négy óra között.
Kemény Henrikről:
Több mint száz éves hagyományra visszatekintő vásári bábjátékos
családban született 1925. január 29-én. A nagypapa már 1897-ben működési
engedéllyel rendelkezett, cirkuszigazgató, bűvész és
bábszínház-tulajdonos volt. Idősebb Kemény Henrik néven ismert fia
szintén bábkészítéssel és bábjátékkal foglalkozott, apjával együtt
több színházat is alapítottak. 1927-ben épült fel a család népligeti
bábszínháza, amely évtizedekig mulattatta az odasereglőket. A harmadik
generáció tagjai, Henrik és öccse, Mátyás ebbe születtek bele és ebben
nőttek fel. A papa faragta a bábokat, a mama - később húgukkal együtt -
varrta a bábruhákat. A fiúk először csak kézre adtak a paraván mögött,
majd kisebb szerepeket is kaptak. A szakma és a közönség által
később csak Heni bácsiként ismert művész mindössze hatéves volt, amikor
először szerepelt közönség előtt egy apjától kapott Miki egérrel, kilenc
évesen faragta első Vitéz László babáját. Édesapja 1944-ben
munkaszolgálatban tűnt el, a színház irányítását a fiúk vették át. Az
ötvenes évek elején felszámolták a népligeti vurstlit, aszínházat
államosították, majd bezárták. Kemény Henrik a budapesti Állami
Bábszínházhoz került. Két évtizeden át dolgozott
a színház művészeként, az ő nevéhez fűződik 1955-ben az első vidéki
bábszínház megalapítása is Győrben. A bábszínházban játszott, bábokat
tervezett és készített, 1964-ben elvégezte a bábszínészképzőt is. Később
visszatért a vándorszínházhoz, önállóan ténykedett, eredeti,
hagyományos formájában játszotta a család Vitéz László-darabjait.
Kemény Henrikről elsőre mindenkinek a legendás Vitéz László jut eszébe,
aki már 200 éve üti az ördögöt palacsintasütőjével, s aki generációról
generációra nevetteti meg a közönséget. Még apja készítette Lévay Sándor
tervei alapján Hakapeszi majmot, "akit" már a 60-as évektől televízión
keresztül is megismerhetett a közönség. Kemény Henrik készítette és
mozgatta az ellenállhatatlan Süsü sárkányt is. 1964-ben a Vitéz László
volt az első bábjáték a Magyar Televízióban, s azóta több nemzedék
alapvető meseélményévé vált. Kemény Henrik az egész világot bejárta a
bábokkal, s mindenütt óriási sikert aratott. Munkásságát számos
kitüntetéssel díjazták, a népművészet mestere, többszörös Nívódíjas.
1996-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt, 1998-ban Pro Urbe díjat
kapott. 1987-ben érdemes művész, 2002-ben kiváló művész lett. 2005-ben
Kossuth-díjjal tüntették ki a hazai vásári bábjáték legtisztább
hagyományainak őrzése és terjesztése érdekében végzett tevékenységéért,
hét évtizedes, országszerte ismert és elismert legendás művészetéért.
2008-ban Prima díjat kapott. Kemény Henrik képviselte a vásári
mutatványos bábjátszást Magyarországon. Jó tündérként varázsolta elő
kellékeit bőröndjéből, és a huncut mosolyú, jó humorú bácsi percek alatt
megszerettette magát. Játékának fontos eleme volt a közönség bevonása.
Erről az interaktivitásról azt vallotta, hogy nem újkeletű dolog, a régi
vásári komédiák alapelemei. "Szeressék a csemetéket, foglalkozzanak
velük, mert megéri" - üzente előadásain a felnőtteknek. A népi
bábjátszás nagymesterének életéről, munkásságáról 2004-ben Debrecenben
kiállítást rendeztek. Hamarosan az érdeklődők kezébe kerül az Életem
a bábjáték, bölcsőtől a sírig című könyv, amely a művésszel folytatott
beszélgetések alapján lejegyzett lírai vallomás. A Kemény
Henrik-kiállításnak Debrecen városa állandó helyet biztosít, a múzeum
várhatóan 2012-ben nyílik meg.
2011. nov. 30.
Elhunyt Kemény Henrik
Nyolcvanhét éves korában elhunyt Kemény Henrik, a legendás bábos. Legismertebb bábja Vitéz László volt, de ő mozgatta Süsüt és Hakapeszi Makit is. A Népligetben álló színháza októberben porig égett. Elhunyt a Kossuth-díjas Kemény Henrik, Vitéz László és Süsü, a sárkány bábfigurájának életre keltője. Apja egy ideig New Yorkban a Metro-Goldwyn-Mayer stúdiónak dolgozott, majd 1912-ben hazatért és családi színházat alapított. Az 1930-as években hivatalosan Paprika Jancsi lett a fő figurájuk neve. A fiatal Kemény Henrik 1931-ben kapta első szerepét egy családi bábelőadáson, az iskolában pótvizsgázó Vitéz Lászlót kellett alakítania.
Fotó: wikipedia.org
Amikor a népligeti vurstlit 1953-ban felszámolták, írja a Wikipedia szócikke, Kemény Henriket is „államosították” (bábjait egy ideig Bálint Endre festőművész műtermében bújtatta): ettől kezdve az Állami Bábszínházban lépett fel. 1992-ben, az Állami Bábszínház kettéválásakor a Kolibri Színházhoz csatlakozott. Az általa elbábozott figurákat az egész ország ismerte, Vitéz Lászlón kívül köztük volt Hakapeszi Maki, Süsü, a sárkány, Furfangos Frigyes, Gyufa Gyuri és Sakk Matyi is.
2002-ben kiváló művész címet kapott. 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a hazai vásári bábjáték legtisztább hagyományainak őrzése és terjesztése érdekében végzett tevékenységéért, hét évtizedes, országszerte ismert és elismert legendás művészetéért. 2008-ban Prima-díjat kapott. Idén június 19-én Debrecenben Kemény Henrik tiszteletére Mutatványos Napot rendeztek. A 87 éves Mester is fellépett egy rövid produkcióval, a négerek táncával, ami jellegzetesen a Korngut Kemény-hagyomány része és nem is csinálta más, csak ő. A Vojtina Bábszínház rendezte az eseményt.
Corvin Művelődési Ház - Erzsébetligeti Színház Napfény Galériája Budapest, Hunyadvár utca 43/B A tárlatot Csobaji Zsolt festő nyitja meg 2011. október 25-én 18 órakor. A kiállítás látogatható 2011. október 25-től november 15-ig.
A valóság oázisa
Mátrix-filozofikus gondolatok Széman Richárd képei elé
A Széman-féle egyedi fotótechnika hasonló ahhoz, mint ami a zenében mára minden napossá vált: folkos vagy retro, vagy egészen régi, autentikus alapokat öltöztetnek modern elektronikus, betboxos és egyéb fellelhető mai köntösbe. Mesterünknél is a régi, analóg technika keveredik a digitálissal. Régi, mált század eleji nagyméretű, használt, analóg negatívokat (üveg, vagy celluloid) szkennel be. Ezeket aztán digitálisan átszínezi, (vagy nem) miközben megtartja az alapanyag textúráját, sérüléseit, képmaradványait – ezt használja a kép hordozójaként.
A világzenei hasonlatot továbbgondolva, mondhatnánk világfotók, vagy világképek kerültek itt falra. Világlátás, világnézet: ahogy egy a szemellenzőtől megszabadult szempár látja a világot.
Széman szereti a csepűrágókat, az utcaszínházasokat, a pillanatnak élő, furcsa, különcöket, a kultúra peremén élő zseniket, akik egy jobb korban királyok kegyeltjei lennének. Nálam, otthon a falon is van néhány ezekből a képekből. Azért vannak ott, hogy mindennap emlékeztessenek arra, hogy létezik egy igazabb, ha úgy tetszik valóbb világ, mint amit a tévé és az összes egy húron, hamisan pendülő médium próbál nekünk valóságként eladni. Hogy vannak még akik tudják, mi az, hogy ünnep. Ezeket a képeket látva talán újjászületik rég megrendült hitünk, hogy a tündérek világa maga a valóság. És ez a talán valóbb, vagy legalább igazabb világ, mint a marketingmunkások, szóvivők és mindenmás bértollnokok által rajzolt univerzum.
Mindez tán túl meredeken hangzik, de emlékeztetem önöket, már Descartes mester is azon volt, hogy kételyt ébresszen abban az ügyben, hogy az érzékelés útján szerzett tapasztalat a valóságot képezi le. A filmtörténet jó néhány darabja játszik el azzal a feltevéssel, hogy tartályba zárt agyak vagyunk, mentális és fizikai élményeink elektromos impulzusok jól szervezett – ráadásul manipulált jelek tömkelege. Ha a helyzet nem is ennyire súlyos, azért mindannyiunkban felmerül időnként a gyanú – mint ahogy azt a Mátrix című film mutatta –, hogy olyan börtönben születtünk és élünk, amelynek se íze, se bűze és a falait sem lehet megfogni. Ám amerre nézünk mindenütt e börtönt látjuk, s az általunk tapasztalt világot szemellenzőként húzzák érzékeinkre, hogy ne jöjjünk rá, rabszolgák vagyunk. Ezen bajsejtelmeinkre gyógyír ez a tündérvilág, az égi tavon suhanó sárkány, az argonauták ködbeburkolt hajója…
Ha létezik a modern kor mátrixa, akkor léteznie kell az igazságnak is, és mi látni akarjuk azt, bármennyire is megpróbálják elrejteni előlünk. Vagy ha örökre rabjai is maradunk a mátrixnak, szeretnénk azt hinni, hogy a rejtett valóság hasonlít ahhoz, mint amit ezek a képek mutatnak. Muszáj azt gondolnunk, hogy a valóság nem sivatag, hanem oázis.
„Csepűrágó barátaimat kiemelem saját idejükből, próbálom beemelni őket valamilyen meseidőbe”
Hölgyeim és Uraim, lépjenek be, Isten hozta Önöket a valóság oázisában! Széman, a fotográfus, olyan képíró, aki a szavakkal is jól bánik, ezért őt idézem:
„Mára én is úgy látok, mint fogadott nagyanyám utolsó éveiben: összekeveredik a jelen és múlt, az álom és a régi képek özöne. Egy képzelt aranykor nagybajuszú keménykalapos, sétapálcás mitológiai isteneit, virágkosár kalapú istennőit támasztottam fel. Járkáljanak csak a roggyant, zöld mohás falak, matt ablakok közt, ami az ő virágkorukban még frissen vakolt volt, fényes ablakairól sikítva pucolta a foltokat az összegyűrt újságpapír. Ágáljanak a csepűrágók mitológiai tereken, mosolyogjon rájuk a hold, lepjék el sárkányok a tejutat, bolyongjanak mai Pukkok, Zubolyok nagyapáink kertjeiben, Oberon, a tündérkirály pedig széles mosollyal ügyeljen rájuk. Akkor nem lehet olyan nagy a baj.”
A filmben, a Mátrixban amikor Neo a főhős először lép ki a Mátrixból, visszatérve megkérdezi, miért fáj a szemem? Morpheustól érkezik a válasz: Hát azért, mert még soha nem néztél vele.
Hölgyeim és Uraim vállaljuk be ezt a kockázatot! Talán megfájdul majd a szemünk, de nézzünk, nézzünk szembe a valóval – merjünk látni!
Kémeri Attila
Elhangzott 2011. október 7-én a debreceni Méliusz Központ kiállítótermében
2011. okt.1.
Sárkány égi tavon
A kiállítást Kémeri Attila kultúrkubikos nyitja meg 2011. október 7-én, pénteken délután ötkor. A tárlatnyitón Jager Éva énekel, Tokodi Gábor lanton játszik.
Széman Richárd a kezdetektől a fotózza az idén tizenkilencedik alkalommal megrendezett nyírbátori Szárnyas Sárkány Hete utcaszínházi fesztivál történéseit. A most bemutatott válogatás ennek az évről évre égbe szálló három napos tündérvilágnak, tünékeny nyírségi manószigetnek pixelbe mártott lenyomata.
„És közben kerestem, hol ágálnak a csepűrágók, az utcaszínházasok, a pillanatnak élő furcsa, szeretnivaló különcök, a kultúra peremén élő zsenik, akik egy jobb korban királyok kegyeltjei lennének... Csepűrágó barátaimat kiemelem saját idejükből, próbálom beemelni őket valamilyen meseidőbe” (Széman Richárd)
A Széman-féle egyedi tecnhika hasonlatos annak a folyamatnak az eredményéhez, mint amit a könnyűzenében figyelhettünk meg az elmúlt két évtizedben: ahol autentikus vagy retro alapokat öltöztetnek modern köntösbe. Széman mesternél is a régi analóg technika keveredik a digitálissal. A régi, nagyméretű, használt, analóg negatívokat (üveg, vagy celluloid) beszkenneli. Ezeket néha digitálisan átszínezi, miközben megtartja az alapanyag textúráját, sérüléseit, képmaradványait – ezt használja a kép hordozójaként, erre kerül az új digitális anyag.
A tárlat keddtől péntekig10 és 18 óra között, szombaton: 9 és17 óra között látogatható. A művelődési központ és a kiállítóhely hétfőn zárva tart.
Széman Richárd tündérvilága a Factory Creative Studio (Szeged), az
Ördögszekér Vásárok és Fesztiválok (Szeged) és a Szárnyas Sárkány
Kulturális Vállalkozás (Nyírbátor) jóvoltából kerül falra és vándorol.
2011. júl. 11.
Szárnyas Sárkány 2011 visszhang
(...) A Budapest felől kora délután közelítők számára nem jó előjellel indult a 19. alkalommal megrendezett nyírbátori Szárnyas Sárkány Hete, a záhonyi személy egy megállóval Nyírbátor előtt megadta magát a nagy melegben, a vasutasok sem tudtak mást mondani, mint hogy „várjuk a segítséget”. >> A 7ora7.hu írása a Szárnyas Sárkány Hetéről - először
(...) Meg lehet emelni mindezt a sárkányölés legendájával, a Szárnyas
Sárkány elázásának és elégetésének idei kerettörténetével, embereken és
isteneken való elmélkedéssel (miért Szárnyas Sárkány a fesztivál neve,
és miért nem Báthori Fesztivál), el lehet gondolkodni a kő eksztázisáról
vagy éppen arról, hogy a Semmi mi módon valamizik, de nem nagyon van
mit mondani akkor, amikor július 10-én éjfél felé javában a viharosra
gerjedt szelekkel átjárt záróünnepség közben, még sárkányégetés előtt
egy sárkányt mintázó felhő elnyelte a Holdat, majd néhány perc után
visszaengedte... >> A 7ora7.hu írása a Sárkányról - másodszor
2011. júl.1.
„Az utcaszínház a szabadság levegőjét hozta”
Interjú Szász Zsolttal, a Szárnyas Sárkány művészeti vezetőjével
– Milyen rangja van manapság az utcaszínháznak? – Hadd hozzak egy történelmi párhuzamot: a francia forradalom direktóriumának egyik első intézkedése az volt, hogy a rendőrség megszállta a párizsi szórakoztató negyedet, a Foire-t, és rendeleti úton kezdte tiltani a szabadszájú színházi megnyilvánulásokat. – A mostani tudósítások megint arról szólnak, hogy a jóléti nyugati társadalmakban az utcai művészetek, szabadtéri rendezvények korlátozása indult meg. Egy nemrégiben Olaszországban lezajlott szakmai konferencián a nyírbátori fesztiválról készült filmfelvételek revelatív módon hatottak. – Hogyan határoznád meg azt a formát, melyet a Szárnyas Sárkány képvisel? – Fesztiválunk egyfajta három napba sűrített envinronmentális színházi kísérletnek tekinthető: szimbolikus történetmesélés ünnepi keretben, nagyléptékű térjáték formájában. 1993-ban, az alapítás évében még friss volt Magyarországon maga a műfaj: az utcaszínház a szabadság levegőjét hozta. Ez a lépték, ez a frissesség, ez a felhajtó erő, ami az akkori Nyírbátort és benne a szervezőket, Dózsa Györgyöt és Gédra Katalint s az akkor még csak maroknyi utcaszínházast jellemezte, szerencsésen adódott össze. Találkozott a hely szelleme, az épített örökség és az a mitikus történelmi hagyomány, mely látens módon ugyan, de jelen volt a városlakók emlékezetében. Az ünnep eszméje tartós elemnek bizonyult, és máig aktuálisak akkori felvetéseink is: Mi az, hogy városi kultúra? Konkrétan mi az, hogy Nyírbátor? Hogy állsz az identitásoddal – nemcsak a politika szintjén? Mi az, ami számodra testhezálló, ami a sajátod? Ki volt az apád? Van-e történeted? Van-e közös történetünk? Ötven év diktatúra után miből élsz? Kivel tudsz összefogni? Hogyan szólíthatod meg a másik embert? – Ahhoz, hogy minderre válaszolni tudj, helyismeret és öntudat kell, városi és családi tradíció. – Az utóbbi években mintha alábbhagyott volna e kezdeti lendület. Mi ennek az oka? – Ma már szemmel látható, hogy az utcaszínházi társulatok lassan betokozódnak. Azt a fajta szabad társulást, együttfutást és terjedést, ami az első tíz évben jellemző volt, ma már hiába keresed. Egyre inkább csak az egy-két személyes családi modell képes működni, aminek gazdasági és mobilitási okai vannak. Az utcaszínházasoknak pedig ideje volna tudatosítaniuk, hogy ennek a nagyléptékű közösségi vállalkozásnak, mely a sárkányégetésnek becézett fesztiválzáróban ölt testet, olyan felhajtó ereje van, ami szellemi értelemben az ő néhány személyes családi színházukat is építi, építhetné. – Évről évre kérdésként merül fel az is, hogy ez a színházi és közművelődési program megkapja-e a megfelelő támogatást. Fölismeri-e Nyírbátor, hogy ennek a városünnepnek a sorsa életbevágóan fontos a jövője szempontjából? Méltatja-e a szakma azokat az embereket, akik ebbe a vállalkozásba apait-anyait beletettek? Sikerül-e továbblépnünk, vagy besimulunk a műsorszóró fesztiválok, alultámogatott rendezvények sorába? – 2000 után egyre fontosabbá vált az utcások gyerekeiből verbuválódott új generáció jelenléte. Ám ők már nem rendelkeznek olyan rugókkal, olyan történelmi tapasztalatokkal és komplex szemlélettel, mint akikkel harminc évesen ezt a fesztivált elkezdtük. – Nem rezignáltságról van szó a részemről, hanem arról, hogy valóban drámai a helyzet. – A jövőre nézvést milyen lehetőségeket, kitörési pontokat látsz? Ami a zárókat illeti (a fesztivál leglátványosabb akciója, vasárnap este tíz órakor) az igazi ünnep az volna, ha Nyírbátor lakóival együtt hozhatnánk létre őket. Valahogy úgy, ahogy az a középkorban a városi misztériumjátékok esetében történt, amikor a céhek készítették el a rekvizitumokat, közösen próbálták, majd adták elő saját maguknak egyházi ünnepeken a passiót.
Kérdező: Pálfi Ágnes
2011. jún. 25.
Szeged-Nyírbátor kultúrhíd
Vándorútra indul a Sárkány
Egy csodálatos vándorkiállítást hoztunk létre a nyírbátori Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál pixelbe mártott lenyomataiból. Eddig csak az interneten voltak fellehetők annak a különleges fotósorozatnak a képei, melyet a fesztivál biztos szemű, fáradhatatlan krónikása készített. Most két szegedi, az értékes kultúra iránti elkötelezettségüket a kezdetektől bizonyító cég támogatásának köszönhető a tárlat létrejötte. Az Ördögszekér vásárok és fesztiválok csapata évek óta jelen van igényes portékát kínáló mesterembereivel Nyírbátorban, a külföldön is sikeres Factory Creative Studio pedig a Szárnyas Sárkány és más igényes kulturális műhelyek honlapjait hostingolja. A kiállítás első állomása mi más lehetne, mint a Sárkány ősi fészke, a fesztivál hazája, Nyírbátor! Az év folyamán tervezett álomások között van még, Szeged, Pécs, Budapest, Győr valamint a vajdasági Kanizsa, Zenta, Szabadka valamint Újvidék is. Széman Richárd Sárkány égi tavon című fotóiból válogatott gyűjtemény megnyitója az idei fesztivál második napján lesz - 2011. július 9-én - a Katolikus minorita templomban estefelé fél 7-kor. A tárlatot megnyitja Dió Zoltán, az Ort-Iki Utacaszínházi Kompánia utcaművésze; a kurátor Kémeri Attila, az Ördögszekér művészeti vezetője és a fesztivál vezető munkatársa. A tárlat 2011. július 9-18-ig látható, naponta 10 és 18 óra között.
„És
közben kerestem, hol ágálnak a csepűrágók, az utcaszínházasok, a
pillanatnak élő, furcsa, szeretnivaló különcök, a kultúra peremén élő
zsenik, akik egy jobb korban királyok kegyeltjei lennének, akik talán
igazabb ünnepeket rendezhetnének az egyre több cirkuszt követelő
tömegeknek. De őket is csak figyeltem. Néha, mikor az orromra
koppantott valami manó, sikerült olyan mozdulatukat elkapnom, amit sok
„udvari” kőszínházban régen elfelejtettek már. ”
Széman Richárd
És egy másik pillére is van a két város között átívelő kulturális hídnak: A Szegedi Szépmíves Céh tagjai az elmúlt évben sárkány tematikájú alkotásokkal tisztelegnek a város és a fesztivál előtt. A szegedi szépmívesek megnyitója a Báthori Múzeumban lesz 2011. július 8-án 18 órakor. A tárlatot megnyitja Nagy Károly, a céh elnöke. A céh alkotásaiból összeállított válogatás 2011. július 8-22-ig látható naponta 10 és 18 óra között
2011. jún. 11.
Elhunyt Szabados György
A magyar
népzene parlando-rubato jellege a szabad, nyitott zeneiségnek biztos
formát, dramaturgiai-gondolati elrendezést és tiszta tartalmat
biztosított. A népzene valamint a bartóki és kodályi életmű hatását a
szabadosi zene és gondolkodás különféle területein tetten érhetjük.
Szabados életműve az egyetemes zeneiség teljességét példázza a legújabb
korban. Az időtlen értékek mentén egybefoglalta az arché többezer éves
múltját, a jelen pillanatát és a jövő beláthatatlan útjait. Mindezt nem a
korra jellemző, „széttöredezettségben élő attitűddel”, hanem a kozmikus
ölelés magatartásával élte. Ligeti György Európa egyik legjelentősebb
zeneszerzőjeként említi. Külön csoda és számukra életbe vágó, létet
biztosító, hogy ez az egyetemes érték – csakúgy, mint Bartók és Kodály
esetében - a magyar zeneiség gyökérzetéből növekedett Óriásfa. Páratlan
és jövőt biztosító teljesítmény ez korunkban. Mindamellett, hogy lelkes
rajongótábora volt, csak a zenei élet perifériájára engedték be a
szabadosi muzsikát a magyarországi kultúréletben. Ami az életmű értékén
nem, csak a korunkon ejtett csorbát.
1972-ben elnyeri a San
Sebastian-i fesztivál különdíját. A spanyolországi siker után hosszú
évekig nem kap nyugati kiutazást, nem engedik Nyugaton játszani.
1974-ben jelenik meg korszaknyitó első lemeze az Esküvő. 1982-ben
muzsikált először Anthony Braxtonnal. 1985-ben a Markó Iván vezette
Győri Balett felkérésére Szarvassá vált fiak címmel nagyzenekari művet
komponált, amelyet a társulat táncelőadásként Szegeden mutatott be. A
bemutató után az aktuális hatalom letiltotta az előadást. 1985-ben Liszt
Ferenc-díjat kap. A 80-as évek második felében a bős-nagymarosi
vízlépcső ellen küzdő csopottal egyfelől közös alternatív Nobel-díjat
kap, másfelől a szocialista titkosszolgálatok látókörébe kerül.
Különféle kamaraegyüttesei mellett rendkívül fontos a régió első és
legnagyszerűbb szabad zenével élő nagyzenekara, a nyolcvanas évek eleje
óta működő Magyar Királyi Udvari Zenekar (MAKUZ). Alapítása óta a MAKUZ
zenekar kültagjainak számított a két neves német muzsikus: Johannes
Bauer harsonás és a néhai Peter Kowald nagybőgős is. 2000-ben a
MAKUZ-zal bemutatja korszakos nagyzenekari művét a Honfoglalás
Millecentenáriumára, a Jelenést, az Art Ensemble of Chicago
szaxofonosának Roscoe Mitchellnek vendégszereplésével. Uurosolar-díjat
nyert a Balogh János professzorral közösen készített Duna Tv-ben
sugárzott ökológiai műsorsorozatuk. Ritkán megjelenő esszéit, verseit a
győri Műhely és Jazz Stúdium, a Vigília és más magyar folyóiratok, lapok
közölték. Tagja volt a Szent Korona Társaságnak. 2001-ben Szabó Gábor
életműdíjat kapott. 2004-ben a Magyar Köztársaság elnöke a Lovagkereszt
érdemrenddel tünteti ki. 2006-ban a Magyar Művészetért díjat, 2007-ben
Aracs Főnix díjat vehettte át. 2011-ben Kossuth-díjas.
Különösen nagy
hatással volt a délvidéki művészekre, művészeti életre. Írásait,
interjúit az Új Symposion közölte 1980-tól. 1979-től rendszeresen
fellépett Újvidéken, Szabadkán, Zentán, Magyarkanizsán. Tolnai Ottó,
Domonkos István, Kovács Tickmayer István esszéiben, interjúiban szellemi
társként bukkan föl, Tolnai verse ihlette pl. Világpor c. szerzeményét.
Erős hatással volt indulásakor Kovács Tickmayer István újvidéki
származású zeneszerző zongoramuzsikájára, majd a mára külföldön is
számon tartott zentai zeneszerző, muzsikusra, Mezei Szilárdra. A
világhírű, délvidéki származású koreográfus, táncos Nagy József egyik
legfontosabb mesterének vallja. Közös, Franciaországban készült A
Kormányzó halála c. zenés színpadi művüket /libretto: Kodolányi Gyula/,
az európai kortárs opera egyik legkiválóbbjának ismerte el a külföldi
kritika.
A MAKUZ zenekar tagjai, Dresch Mihály, Benkő Róbert, Baló
István, Grencsó István, Márkos Albert és mások a mai magyar kortárs zene
kiválóságai. De nemcsak a magyar zenei anyanyelven alkotó zenészekre,
hanem pl. a délszláv és az orosz (Ganelin trió) improvizatív
muzsikusokra is bátorítólag hatott a saját gyökerű, nagyívű művészet
példájával. Az egyre szétesőbb nyugat-európai kortárs zene jobb
képviselői egységes, ugyanakkor nyitott formavilágát, harmonikus
szellemiségét csodálták.
Változó civilizációnk újjáéledő
rögtönzésvilágában érezte meg azt a „kozmikus nagyszerűséget” amely
segítségével kibonthatta a magyar zenei géniuszt. A rögtönzés mára
megkerülhetetlenné vált – élő – módszerét, az utóbbi fél évszazad
Európájában, Szabados emelte arra a szintre, amelyen az általa szeretett
nagy elődök Bach, Beethowen, Liszt, Bartók... művelték. Járatlan úton
haladva, művészete biztos szellemi alapot követelt. A kozmikus ember
igényét élte, Egészben látó, szellemi alapvetésű és tapasztalati alapú
szerves látásmódja gondolkodóként éppen ezért, az általa
legmagasabbrendűnek tartott, Hamvas Bélával rokonítja. Szabados esszéi,
interjúi is mindenkor nagy hatásúak voltak értelmiségi körökben. A
magasrendűséget fölmutató művészete és a vele mindenkor azonos emberi
magatartása, felszabadult, évszázadokat átívelő szellemisége
egyedülállóvá tette kortársai közt. A nagyfokú rögtönzéssel, a valódi,
élő zeneiséggel születő muzsikájával szemben hol távolságtartó, hol
elítélő volt a társadalmi közeg. A zenét stílusokon felül élő
művészetével, az amerikai utánzásokba és szellemtelen megalkuvásokba
tört magyar jazzvilág éppúgy nem tudott mit kezdeni, mint a rendszerekbe
merevült komponált zene akadémikus világa. De nemcsak a meglévő
fiókrendszerekbe beilleszthetetlen muzsikája okozta elszigeteltségét.
Miközben egyenes, nyílt és Hagyomány-elvű szellemi magatartására az
Érdek-világ ellenségként tekintett, közönsége, szellemköre számára pont
az ellenkezőjét: egy megújuló, szebb világ előrejelzését jelentette. Karizmatikus
jelensége az alkotó és ember ma oly ritka, természetes egységét
példázta. Megalkuvásmentes, tiszta művészete, karierre sosem tekintő
muzsikusi léte, népét és hazáját szolgáló személyes példamutatása a kor
hiteles és nagy alkotójává emelték.
Muzsikájának zsoltáros
harangozása, himnikus életigenlése, ez az izzó fényű, hites és életerős
szellemi világ, ami hallgatóságát mindenkor katartikus magasságokba
emelte, természetszerűleg nem kellett sem a szocializmus, sem a
kapitalizmus sötét materialista világának. A legmagasabb rendű magyari
zene kitaszított volt a magyar kultúréletben, amit jól jelez például az
is, hogy az utóbbi 15 évben mindössze kétszer játszott budapesti
koncertteremben. A fővárosban klubok és színházak ritka vendégeként
muzsikált. Életművének immár mi, a közösség vagyunk adósai.
Önálló lemezei: Esküvő – kvartett, /Pepita Records/ 1974. Adyton – szextett/trió, /Krém/ 1983. Szabraxtondos – duó Anthony Braxtonnal, /Krém/ 1985. A szarvassá vált fiak, MAKUZ, /Hungaroton/ 1989 A Szent Főnixmadár dürrögései – szóló, /Adyton Records/, 1991/ Homoki zene, MAKUZ, /Fonó Records 1991/ Elfelejtett énekek – trió, /Fonó Records/ 1992. Jelenés – MAKUZ & Roscoe Mitchell, /Fonó Records/ 1996. A szarvassá vált fiak / Az események titkos története - MAKUZ, /2CD, Fonó Records/ 1996. Időzene – Akadémiai Szólisták Kamarazenekara, /Fonó Records/ 1997. Time flies/Időfonál - szóló, /London/ 2000. A szépség szíve - Szabados György-Mákó Miklós duó, /Fonó Records/ 2004. Triotones - Anthony Braxton-Szabados György-Vladimir Tarasov trió, Leo Records, 2004. Baltás zsoltár - szeptett, archív, Győrfree, 2007. Készülődés a csatára - MAKUZ, archív, Győrfree, 2007. Boldogasszony földje - szóló, BMC 2009. Szabados György – Joelle Leandre duó /koncertfelvétel/ BMC 2011.
Könyvei: A zene kettős természetű fénye /Váczi Tamással közösen/, Magvető kiadó, JAK sorozat, 1990. Írások – tanulmányok, esszék, B.K.L.kiadó, Szombathely, 2008.
Filmzenék: Örökmozi /rövidfilm/, rendező: Tóth János 1982 Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele /játékfilm/, rendező: Bicskei Zoltán 2000. Az ember aki nappal aludt /játékfilm/ közreműködő/, rendező: Szabó László, 2003. …
filmek az alkotóról: …hanem ez a hatalmas égbolt… /1994/, filmesszé 60 perc. rendezte: Szabados György and Bicskei Zoltán
Az események titkos története 40 perc, 2006 rendező: Medgyesi Gabriella résztvevők: Grencsó István Szabados György Kobzos Kiss Tamás Vaskó Zsolt
+ fesztiváli archívumok Mediawave Fesztivál /Győr/, Fonó, /Budapest/, Jazz, improvizatív zene… /Magyarkanizsa/, valamint más fesztiválok, klubok.
2011. jún. 5.
Megszépült Nyírbátor és vele a Szárnyas Sárkány helyszínek is
A felújított református templom és a Várostörténeti sétány átadásával befejeződött a Nyírbátor és térségének vallási és turisztikai fejlesztésére irányuló 3,5 milliárd forintos uniós program. A hat fő elemből álló projekt a három történelmi egyház és a nyírbátori önkormányzat közös összefogásával valósult meg, mely magába foglalta a nyírbátori és máriapócsi műemlékek teljes rekonstruálását, a település történelmi múltját megelevenítő várostörténeti sétányt és a Báthori Várkastély panoptikumának kialakítását, valamint a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő teljes körű kiépítését.
A projekt keretében felújították, kibővítették a minorita templomot, melynek udvara a Szárnyas Sárkány Hete színházi produkcióinak otthont.
A város egyik példa nélkül álló, nagyszabású terve vált valósággá a Várostörténeti sétány kialakításával. A különleges hangulatú gyalogút elhelyezkedésében merészen használja ki a település legjelentősebb történelmi emlékei között húzódó területet, összekötve egymással a Báthori Várkastély, a református templom, a minorita templom és a Báthori István Múzeum épületeit.
A növénykazettákkal tarkított 450 méter hosszú sétálóutca terei és pihenői számos szoborcsoportnak biztosítják az ideális környezetet, melynek köszönhetően kivételes és igazán egyedi módon mesélik el a település történelmét. A helyiek szívesen csodálják a szökőkút és reneszánsz ivókút szépségét, s a város új gyöngyszemének számító területrész hamar közkedvelt lett. A sétány az akár csoportosan, akár családi körben a városba ellátogató turisták számára megteremti a lehetőséget, hogy járművüket hátrahagyva kellemes környezetben járják végig a híres középkori épületeket. Nyírbátor nemcsak régi fényében tündököl, hanem vallási, turisztikai csemegeként is szolgáló várossá nőtte ki magát. A megszépült Papok rétje a minorita templommal, a várostörténeti sétány méltó helyszíne lesz az országszerte és országhatáron túl is jegyzett, júliusban 19. alkalommal jelentkező utcaszínházi seregszemlének.
Új alkotások kerültek a Dokumitológia gyűjteménybe
Széman Richárd fotós évek óta dokumentálja a Szárnyas Sárkány Hete eseményeit. Csodálatos pixelvilágába most tucatnyi új kép került. Csodálkozzon rá Ön is!
Szász Zsolt: „Most súlyosabb a helyzet, mint bármikor volt” - Szárnyas Sárkány Hete
(...) Voltak katasztrófaévek is, amelyek jellemzően politikai
kurzusváltásokhoz köthetők, és volt már olyan is, hogy egy 1 év alatt
összerakott nagyon jó fesztivál omlott össze a megrendezését megelőző
egy hónapon belül. Vagyis olyan jellegű katasztrófatapasztalatunk már
van (ez már egyszer-kétszer sikerült), hogy költségvetésben 12 millióból
1 millióra visszaesve miként lehet egy fesztivált mégis megrendezni.
Érdekes módon azok nagyon jó fesztiválok lettek.
A cikk az eredti környezetében >>
„Egyedül nem megy?” – kívánkozik ide Sándor Pál filmjéből az elhíresült
mondás. Bár ez a mi esetünkre mégsem teljesen igaz. Mind a hét szóban
forgó fesztivál bizonyított az elmúlt évek, évtizedek során.
Bebizonyították, hogy egyedül, és szinte a semmiből is lehet értéket
teremteni, mégpedig nem a „világközepe” fővárosban, hanem a magyar vidék
kisebb-nagyobb városaiban, olykor eldugott falvaiban. Azért nem ok
nélkül citáltuk a filmet: ezek a fesztiválok azt is felismerték, hogy
„kell egy csapat!” A mi csapatunkat az hozza össze, hogy külön-külön
saját, egyedi arculatunk van, ám értékrendünk közös. Így tudjuk egymást
támogatni közös képviselettel, akár egymás fesztiváljainak kölcsönös
ajánlásával, illetve a közös bemutatkozással.
Erre szolgál a 2011. április 29-30-án adódó alkalom, amikor HETEN
HÉTFELŐL összefutunk a Bárka Színházban, Budapesten (igen, Budapesten…
de csak erre a hétvégére!), hogy megmutassuk magunkat a fővárosi
kultúrakedvelő közönség különböző rétegeinek és korosztályának. A két
napos bemutató programját a hét fesztivál szervezői közösen állítják
össze a saját fesztiváljaikra jellemző elemekből. A Bárka Színház Cseh
Tamás terme Fesztiválszínházzá alakul erre az időre, a Bárka Stúdióból
mozi és Zenede lesz, a földszinti kávézóba telepednek a kiállítások és a
Fesztiválklub, az ajtón kívül az Amfiteátrum és a park tisztásai az
irodalmi- és családi előadásokat várják.
A Szárnyas Sárkány ezt kínálja:
Taurin Cirkuszcsoport:Hulló csillagok
A
Taurin Cirkuszcsoport felnőtt és gyerek közönséget egyaránt lenyűgöző
előadásai évek óta színesítik a hazai fesztiválok programját. Tagjainak
sokszínű előképzettsége és kreativitása lehetővé teszi, hogy számaikban
különböző stílusok harmonikus ötvözete jelenjen meg. Csapatunk idén is
lélegzetelállító mutatványokkal készül meglepni a Szárnyas Sárkány
közönségét földön és a levegőben egyaránt.
Április 30.-án Das Tauriner
Kripliner Zirkus fellép a Bárka Színház rendezvényén, egyenesen Bécsből !
A műsorban látható lesz a lélegzetelállító szépségű Giselle a párizsi
revü sztárja! Lise-Lotte a szakállas nő! Fritz az erőember aki fogával
lánczokat tép szét! Meine Damen und Herren, kérjük tekintsék meg
műsorunkat, csak tessék csak tessék!"
A Taurin csoport a „Vörös Vurstli” című
film ihletésére készítette ezt a bohózatát, amiben egy bolondos
Monarchia-korabeli cirkuszi társulat hétköznapjaiba csöppenhetünk bele.
Őrült cirkuszigazgató, rivalizáló dívák, vérengző szörnyek és egyéb
érdekességek a színpadon!
Ort-Iki Báb- és Utcaszínház: Kossuth Lajos wigwamja
Történelmi mozgóképes bábelőadás három játszóval, sok zenével, pipafüsttel, nagy füves térségben
1921-ben a Colorado-béli Szív Folyó
Völgye Nagy Sziklája rezervátum körzeti seriffje marhalopásért és ló
tolvajlásért előállítja Kossuthot.
Személyleírása: Hosszú, egyenes fekete haj, ívelt sasorr, rézvörös arcbőr, pompás tolldísz. Kora: 16 év
Kossuth. Senki sem lovagolt úgy a vad
musztángon, senki sem vadászott úgy bölényre, lőtt oly pontosan íjjal,
és szívta úgy a „vihar-pipát” mint ő. Biztos kézzel forgatta a
tomahawkot, de mokaszinkészítésben ugyanúgy első volt mindig, mint a
Nagy Manitou tiszteletére lejtett táncban.
Még csak 104 éves.
Átkelt a Berring-szoroson. Jön.
Írta: Jámbor József és Dió Zoltán
Rendezte: Dió Zoltán
Játszók: Dió Zoltán, Herczeg Zoltán, Új Judit,
Zene: Kálmán Péter
Utcaszak: Sehonnai király
Az Utcaszínházi Alkotóközösség színházi, táncos és cirkuszi alkotók
összefogása, akik annak keresik régi és új módjait, miként lehet
megszólítani azokat, akik gazdasági, szociális vagy földrajzi okok miatt
nem részesülhetnek az előadóművészetek elevenítő hatásából. Az általuk
kidolgozott Commedia dell’Arte a ma emberének meséli a ma történeteit.
Rendkívül
közvetlen hangvételű Sehonnai Király című előadás a társulat figura és
történet improvizációiból született. A szereplők és a gyerekek állandó
interakcióban, közös térben, együtt élik át a történteket. Ennek
megfelelően a szövegeket a bemutató után fél évvel is rögtönzik a
színészek, akik a mesélő vezetésével, a maszkokat folyamatosan
váltogatva elevenítik meg Márton, a leendő királyfi nagy utazásának
közel húsz szereplőjét, fontos eseményeit, találkozásait.
A
színpadon zajló látványos, akrobatikus elemekkel átszőtt dinamikus
játék olyan témákat is megélhetővé tesz, mint felelősség vállalás,
szerencse és szerencsétlenség, képesség a saját sors megváltoztatására. A
Sehonnai Király meséjében a gyerekek és a felnőttek is magukra
ismerhetnek Marci herceg és Rozi királylány csalódott, dühös, irígy vagy
makacs és önfejű tulajdonságaiban.
Az előadást követően workshoppra várjuk a
gyerekeket, ahol a Társulat drámapedagógusaival kipróbálhatják a
különböző karaktereket, maszkokat és játékosan dolgozhatják fel a
látottakat.
5 éves kor alatt csak szülői felügyelet mellett ajánljuk.
Az előadás a 2010. évi Vidor Fesztiválon elnyerte a legjobb utcaszínháznak járó Pierrot Díjat!
A Szárnyas Sárkány Nyírbátor kulturális terein
Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál 2010. július 9-10.
A megújuló történelmi belváros területén ingyenes szabadtéri programokkal. Minden, ami két napba belefér! A város főterén: a nagyszínpadon népszerű koncert és táncprodukciók, szabadtéri vetítések. A Papok-rétjén: lovasbemutatók, nomád tábor, ügyességi és kézműves foglalkozások, utcaszínházi előadások. A hagyományos életforma és gazdálkodás jegyében biotermék és kézműves vásár, nyilvános disputa, népművészet. Új helyszínen: a Nyírbátori Kulturális Központban emlékkoncert, nagyszínházi előadás, irodalmi est és képzőművészeti kiállítás. A Báthory István Múzeumban: bábszínházi előadás, bábkiállítás, nyomda és könyves programok. 10-én, szombaton este 10 órától látványos fesztiválzáró és a hagyományos sárkányégetés a Papok-rétjén. A részletes program hamarosan a nyitóoldalon jön!
Fesztiválajánló 2010
Fesztiválok,
amelyek szellemiségükben, az értékekkel szembeni elkötelezettségükkel a
Szárnyas Sárkánnyal rokoníthatók >
Ha tetszik a Sárkány, akkor ezeket is szeretni fogod:
LÖSZ Fesztivál - Kultúra és Hagyományőrzés az Alföld legnagyobb területű városának szívében a skanzenban.
Thealter International - Szabad Színházak 20. Nemzetközi Találkozója - Szeged
A Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program a Szárnyas Sárkány Hete Utcaszínházi Fesztivált "KIVÁLÓ MINŐSÍTÉSŰ MŰVÉSZETI FESZTIVÁLNAK" értékelte 2009. december 2-án. Ugyanezen a napon a fesztivál elnyerte az "Észak-alföldi Régió Ajánlásával" minősítést is.
Nyitva: 2009. december 10. - 2010. január 24. Megnyitó: 2009. december 10-én, 17 órakor. Megnyitja Trencsényi Zoltán, közreműködik Joe Fritz klarinéton. A kiállítás kurátora Kincses Károly fotómúzeológus.
A tizenhetedik te magad légy!
Nyírbátor kaput nyitott: tizenhetedik alkalommal fogadja, várja, látja vendégül az utcaszínházasok legjavát. Pénteken délután hatkor a csepűrágók lábra kaptak, a zenészek fújtak s ütöttek: a fesztiválnyitó zajos felvonulás közben kiderült, hogy a fesztivál bolondja, – civilben művészeti vezető – veszi át a város kulcsát. Őrzi azt vasárnap éjfélig, megnevetteti Nyírbátor lakóit és vendégeit.
Péntek délután teltház előtt a Nyírbátor Ütőegyüttes zenélt a nagyérdeműnek.Utánuk lépett nagyszínpadra az Ektar, a tornateremben pedig a szegedi függetlenek, a Focus Műhely alakított. Közben az elkényeztetett néző körbenézett a Sárkányos udvarban: mézeskalács, bőrdísz és bocskorszíj köszönt rá a vásárban. Az est fénypontja – szerintünk – Fitos Dezső Táncszínháza volt: Fekete malom a címe annak a táncszínháznak, amely úgy tudásban, mint energiában lenyűgözte a gyanútlan sárkányfogót. Attól féltünk néha, leszakad a színpad, de nem, nem szakadt le. Tátva maradt a szánk, kérdeztük, hogy bírjátok ezt izommal? Testtel és tudással, tánccal? Tudod, kedvesem, mondja a táncosnő „amikor a deszkákra lépek, én leszek-vagyok, megmutatom, milyen vagyok, mit akarok, nem hazudok – bár eddig sem tettem. Rám találsz, lelsz, döbbensz.”
Ó, köszönöm, mondtam neki, micsinálsz holnap délelőtt, kérdezem. Holnap, szombat délelőtt a Rózsakertben leszek – mondja. – Mátyás király igazmondó juhászára vagyok kíváncsi. Délután meg a DiGrease's Buffon Theatre-t, tudod, a belorusz csapatot szeretném megnézni. Ebédeljünk együtt ! – mondja ő. A Rózsakert kijáratánál várlak, mondom én. A tizenhetedik Szárnyas Sárkány Hete könnyed és vidám, néha megrendít. Egy fesztivál a keleti végen, báj és kellem, némi frivolitás. A Sárkánynak hét feje van, mondják, mesélik – levágják, újra nő. Hét, vagy tizenhét: egyre megy. KárpeDiem, mondja, súgja ez a város. Köszönöm, mondom neki, de már a vasárnapra gondolok: tűz és víz, föld és levegő egyesül, ég a sárkány, füstöl és szikrázik, s nekünk azt üzeni, jövőre visszatérek, tizennyolcadjára, tizennyolc fejjel. Vágod?
Kémeri Attila Rampai
Fotó: Konyha Miklós
Fesztiválajánló
Fesztiválok, amelyek szellemiségükben, az értékekkel szembeni elkötelezettségükkel a Szárnyas Sárkánnyal rokoníthatók >
Thealter - Szabad Színházak 19. Nemzetközi Találkozója, Szeged – július 20-26.
Az idei évre az illúziót választotta a szervező MASZK Egyesület témául – amely jellemző lehet a színházra és a hétköznapi életünkre is, és épp úgy képes a teljesen ellentétes érzelmi reakciók kiváltására, épp úgy felidézhet varázslatos vagy bosszantó emlékeket, mint ahogyan a változás.
Nagy József Regionális Kreatív Műhely (SRB) - Jelena Stikova (RU) - Kobez-Center du Memoire du Corps (FR) - Szalóki Ági - Compagnie Alise (FR) - Figura Stúdió Színház (RO) - Pályi János - Kolibri Színház – Konzervartaudrium - Frenák Pál Társulata – Ágens - Faifai Társulat (Japán)
Völgytalálka 2009 – Ördögszekértábor, Vigántpetend – július 22-26.
Völgy, Van, Lesz! Válogatott kézművesvásár, fazekas találkozó, programok reggeltől hajnalig négy napon át. Nem elsősorban – s főleg nem kizárólag – a „népi, népies” jelleget hangsúlyozzuk. Olyan magyarországi, Kárpát-medencei kézműves és iparos termékeket kínálunk, amelyek természetes alapanyagokból készülnek, s a korszellemmel sem állnak ellentétben. Így gondolkodunk akkor is, amikor előadó művészeti produkciókat, mesterség bemutatókat, látványműhelyeket szervezünk a Tókertbe és a település udvaraiba. A színpadon és az utcákon ott lesz a Hollóének Hungarica, a Makám, a Kerekes Band és sokan mások. Napközben folk- és világzenészek húzzák, éjfél után dídzsék tolják a ritmust.
Kocsis Zoltán – Kelemen Barnabás – Óbudai Danubia Zenekar – Liszt Ferenc Kamarazeneker – Győri István – Szabó Zsolt – Ágoston Béla – Horváth Kornél – Brass in the Five – Mitilineou Cleo – Gábor Géza – Sc.Art – A Társulat: István, a király
Rohanó és érdektelen világunkban egy kis szegletet biztosítunk a megfáradt ember és az értékeket szomjúhozó vándor számára. Minden évben megmutatjuk az érdeklődők számára, hogy mennyi elfeledett értékünk létezik, hogy lehet másképp is önfeledten szórakozni, egy kicsit kikapcsolódni, elmélázni, gyönyörködni, egy picit erőt gyűjteni, elcsodálkozni, megpihenni, kóstolni, ízlelni, fölfedezni, találkozni, vágyakozni, örülni és megörülni, szeretni és megszeretni. A különleges gasztronómiai élmények mellett igényes kulturális programokról is gondoskodunk. Több színpadon folyamatosan váltják majd egymást a hamisítatlan népzenét játszó muzsikusok, könnyűzenészek, táncosok.
EZ A KURZUS SAJNOS A VEZETŐ BETEGSÉGE MIATT MINDKÉT HELYSZÍNEN ELMARAD - MEGÉRTÉSÜKET NEVÜKBEN IS MEGKÖSZÖNI A SZÁRNYAS SÁRKÁNY STÁBJA
Bábos tábort szervezünk a világhírű DRAK Színház alapító tagjai, Frantisek Vítek és Vera Ričarová vezetésével 2009. július 1-től 10-ig debreceni és nyírbátori helyszíneken! 10 nap elméleti és gyakorlati kalandtúra a marionett világában:
5 nap konstrukciós és faragászati munka a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ Vekeri Tavi vendégházában.
5 nap színészi-színházi-dramaturgiai gyakorlat Nyírbátorban a Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál képzési programjaként.
Téma: A „kicsi és a nagy” a bábszínházban. A nagy bábokat a mesterek hozzák. A kicsik részleteit (kéz, szemek, lábak, esetleg két vagy négylábú állatok) a résztvevők készítik el. Szerszám, anyag és műhely a képzés helyszínén biztosítva lesznek.
Kicsik és nagyok játékban: 1. A nagy a kicsivel szemben 2. A kicsi a naggyal szemben 3. A kicsik és nagyok egymás ellen (véres harc a végsőkig) 4. A kicsi és a nagy abszolút értelemben Az etüdökhöz használt nyelv kitalált, vagy halandzsa (cél: az indulatok és érzelmek bábos megszólaltatásának elmélyítése)
Szállás, ellátás, műhely Debrecen (július 1-től 5-ig): Elhelyezés: faházakban (összkomfort) Oktatás: előadóteremben, az asztalosműhelyben és a szabadban Étkezés: előfizetéses vagy közös kasszás önellátó (még nem végleges) Várható költség: 10 – 15.000 Ft
Szállás, ellátás Nyírbátorban (július 6-tól 10-ig): Elhelyezés: kollégiumi szobákban (napi 1.200 Ft) Étkezés: teljes ellátás, vagy önellátó (igény szerint) (A költségek még nem véglegesek, törekszünk a csökkentésükre.)
Társalgási nyelv: német és angol, kiegészítve cseh nyelvű tolmácsolással.
Jelentkezni Szluka Juditnál lehet. E-mail: szlukaj@mmikl.hu További információk Tömöry Mártától kérhetők. Tel.: 06-20-9800815 E-mail: mtomory@freestart.hu
EZ A KURZUS SAJNOS A VEZETŐ BETEGSÉGE
MIATT MINDKÉT HELYSZÍNEN ELMARAD - MEGÉRTÉSÜKET NEVÜKBEN IS MEGKÖSZÖNI
A SZÁRNYAS SÁRKÁNY STÁBJA
Bluesfeszt szubjektív: fanyar hangok
„Úgy éreztem, kiűzettünk városunkból. Féltem,
hogy nehézkes lesz a kijutás, rossz esős lesz az idő, így
megfogyatkozik a hallgatóság. Sajnos mindkettő beigazolódott. Szép
környezetben, a megszokottól jóval kevesebb, de igényes blues zenével,
gyengécske ellátással zajlott le a fesztivál.” Részletek itt Vigyázz, kész, blues !!!
Elkészült, összeállt a Sárkány első idei nagyfesztiválja! Kattanj a bannerra, lesd ki a programokat, izgulj rá, aztán pattanj a gépre, csapjál a lóerők közé ! Irány az új helyszín, a Nyírbátor melletti Máriapócs ! Wow....
Víz és tűz harca is volt az idei (július 4-6. között immár XVI.
alkalommal megrendezett) nyírbátori Szárnyas Sárkány Hete – Nemzetközi
Utcaszínházi fesztivál: a vad nyári esők az első két nap estéjén
igencsak megzavarták a rendezvényt, de az elemek harcából végül
győztesen kerültek ki a ,,tüzeskedők”. Az előadások, ha olykor más
időpontban is, de megtartattak, a záró este nagy attrakcióját, a
sárkányégetést is nagy tömeg élvezhette, s gyönyörű lezárás volt a
kívánság lampionok égbe emelkedése…
- Nem kavarodás, hanem a
képlékenység jellemző a fesztiválra – ,,helyesbítette” az egyik
szervező egy előadás sokadik időpontjának meghirdettetése apropóján
feltett kérdésünket. Egy fesztiválba persze, sokminden belefér – hisz’
jöhet az ,,égi áldás”, fellépők lemondhatják szereplésüket stb. stb. Ha
valaki rászánja a napokat, nagyjából mindegy, mit mikor néz meg. De
azért nem árt egyfajta mederben tartani a dolgokat. Itt volt egy kis
,,áradás”, pl. amikor délelőtti – ingyen látogatható – gyerekdarab
került át a délutáni – fizetős – intervallumba, amiért hallottunk
bizony bosszús szülői megnyilvánulásokat. S hadd említsük még:
,,elsőfesztiválosokként” több ,,mesét” vártunk a sárkányégetésnél, de a
misztikus happeninget végül is nem a történet, hanem a tüzijáték
,,vitte el”.
A háromnapos ,,hét” egyébként rendkívül sokszínű
volt: változatos színházi és zenei anyag jellemezte a programsorozatot,
amelynek ideális helyszíne volt a Papok rétje, azon belül pedig az
ötletesen megépített játszó terek – így a Globe-ra emlékeztető
faszínház, a Korona Teátrum.
Az archaikus irodalmi és teátrális
gyökerekig vezetett vissza a MÉG Színház két produkciója: az időről
időre megújuló Árgirus királyfi és az Élet és halál vetélkedője. A
vásári-népi színjátszás sokféleképpen életben tartható, megújítható: a
Kuckó Művésztanya négy darabbal is jelen volt, az ORT-IKI
gólyalábasainak Kökény Matyija főleg a kicsiknek szólt, míg a
nyírbéltelki Talán Teátrum Tökmakk című játéka a parasztkomédia
műfajának felfrissítésére vállalkozott. A gyerekek nem csak
nézelődhettek, de ,,próbákat állhattak ki” , pénzt verhettek, s rövid
időre akár cipókká is lehettek a reneszánsz mesetáncházban – boldogan
sültek a kemencében...
A magyar klasszikus irodalom humorát
folyamatosan élvezhettük: Petőfi Sándor komikus költeménye, A helység
kalapácsa két feldolgozásban is színre került – a debreceni Vojtina
Bábszínház rendkívül ötletgazdag előadása mellett Jankovics Péter
bábszínész egymaga is életre keltette a falusi háború „hőseit”.
A
Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Szigligeti
Liliomfijának kesernyés bohémromantikával átitatott mai humorú játékát
hozta el. Bár Vidnyánszky Attila rendezése fergeteges tempót diktált, a
részletek nem vesztek el: a játéktérként szolgáló ekhós
szekér-lakókocsi egyszerre utalt a XIX. századi vándorszínészetre, s a
mai nehéz körülmények között dolgozó beregszászi társulat
színházcsináló nekirugaszkodásaira. A szerelmi bonyodalmak humoros
tálalása színházi ars poetica megfogalmazására is lehetőséget adott az
együttes számára – játékuk a fesztivál kimagasló programja volt.
szöveg: Mikita Gábor Fotó: Dobos Klára
A Filmworks hangban rögzítette a Papok-réti unka-koncertet
A
XVI. Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál (2008
július 4-6. - Papok-rétje) művészeti igazgatójával beszélgettünk
Magyarország legforgalmasabb városi kamion útja mellett néhány kerti
törpe társaságában arról, mi változott és mi az, ami állandó a
fesztiválban, vagyis hogy miért érdemes idén is eljönni ide,
Nyírbátorba.
– Miben más a XVI. Fesztivál, milyen újdonságokra számíthatunk?
–
1993-ban az volt a cél, hogy az utcaszínháznak egy valóságos otthont
teremtsünk és felkaroljuk az akkori új kezdeményezéseket. Ebből az évek
alatt egy karakteres összművészeti fesztivál alakult ki, amely
megmaradt a térbeli és időbeli keretek között, vagyis nem nőtte túl
önmagát. Nagy erénye a fesztiválnak, hogy megmaradt a műhely-jellege.
Az
újdonság az, hogy időközben egy generáció-váltás is zajlik az utcán.
Három éve dolgozunk 20-30 olyan fiatal művésszel, akik már ma is a jövő
utcaszínházának derékhadát jelentik. Az ő modern európai
életszemléletükhöz és életvitelükhöz igazítottuk az idei programot. Ez
megjelenik a tér elrendezésében és a játék megjelenítésében. Az, hogy
ezek a fiatalok mint fellépők részt vesznek a fesztiválon, egy
lehetőség a számukra, hogy kipróbálják, hogyan lehet kapcsolatot
teremteni a közönséggel, hogyan alakul ki ez az újfajta kulturális
közeg. Fontos az is, hogy egymással is baráti viszonyba kerüljenek. A
fesztivál ennek az ideális kereteit igyekszik megteremteni. A fiatalok
véleménye nagyon fontos a fesztivál szervezői számára is.
Újdonság
a helyi kulturális és sport-tevékenységek megjelenése a fesztiválon.
Működik a városban egy kiváló sakk-szakosztály, akik most a sakk egy
különleges fajtáját, a bizánci sakkot mutatják be zenés kísérettel egy
óriási kör alakú sakktáblán, élő figurákkal. Ez a bemutató nemzetközi
vonatkozásban is egyedinek számít.
Szintén ennek az új
program-koncepciónak köszönhetően, a helyi asztalitenisz egyesülettel
kötött megállapodásunknak megfelelően szombat délelőtt meghívtunk
számos világ- és Európa bajnok asztaliteniszezőt. Mint például Gergely
Gábort és Kriston Zsoltot. Ők tartanak először egy látványos bemutatót,
ezt követően az utánpótlás-csapattagokkal lehet majd versenyezni.
fotó: Oláh L. Olivér
– Kik az idei fesztivál kiemelt fellépői?
–
Legtöbbet az Ondadurto Teatro-tól várunk, akik Un certo de Molière
címmel egy Commedia dell'Arte elemeket is tartalmazó, az utcaszínházi
gyökereket felelevenítő darabot mutatnak be vasárnap este. Valamint a
szombati programban a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház
LILIOMFI című előadása is fémjelzi a fesztivált.
Mindeközben a
reneszánsz év keretében, számos nyári műhelymunkában készült darab
premierje lesz ezen az idei fesztiválon. Például itt lesz először
látható a Zsámbéki Színházi Bázis és a Szép Színház Stúdió
produkciójában Peer Krisztián darabja, az Old Death. A reneszánsz év
támogatottja még a Forrás Színház Heltai Gáspár Pontius császár
históriája című előadásaa.
Újdonság a pénteki és szombati estén
Zalán Tibor és Pálfi Ágnes performantikus költői estje, ami különleges
időpontban, éjfélkor lesz.
A zenei programok is a reneszánsz év
jegyében zajlanak. Kátai Zoltán és Fehérváry Lilla, Nyírbátor
rendszeres vendégei, az idén egy gyermekeknek szóló interaktív műsorral
készültek,valamint fellép a Magyar Utcaszínházi Fesztiválzenekar is,
vasárnap este.
– A fesztiválzáró előadásról mondanál valamit?
–
Talán ezzel kellett volna kezdenem, hiszen ez a Szárnyas Sárkány
védjegye. A fesztiváltér egy gótikus templom és egy tó között fekszik.
A rendelkezésre álló hét hektáros területen minden évben egy egyszeri
és megismételhetetlen összművészeti akciót rendezünk, ami mindig egy
téma köré épül. Idén azt ünnepeljük, hogy Zsigmond király 600 éve
alapította a Sárkányos lovagrendet, amiben a Báthoryaknak is jelentős
szerepe volt. A záróelőadás ennek állít emléket, ötvözve a modern
technikát és a régi hagyományokat. A záróest keretében, mint minden
évben, most is sárkányt égetünk.
A sárkányégetéshez kapcsolódó
mondakörről röviden csak annyit, hogy úgy tartja a helyi emlékezet: a
Báthoryak egyik őse a történelem előtti időkben legyőzött egy sárkányt,
melynek három foga került fel is a család címerére. Így itt, a
sárnyánycímeres Báthoryak ősi fészkében, Nyírbátorban, mi évről évre
felelevenítjük a család mitikus történetét.
Blues-ról Blues-ra nyolc keréken
Kerékpáros kulturális különítmény járt nyírbátor lengyel testvérvárosában
Négy nyírbátori blueskedvelő biciklista május 25-én elindult Nyírbátor testvérvárosába, Rawa Mazowiecka-ba, ahol 30-án egy blues-fesztiválon vettek részt. Erősen tekertek végig, hiszen itthon a jubileumi, X. blues-fesztivál várta őket. Sikerült a tempót tartani: a nyírbátori blúzos-kerekes kvartet csütörtök este már meglátta a Nyírbátor belterületét jelölő táblát. Érkezéskor a már itt tartózkodó Rawa Mazowiecka-i küldöttség is várta őket.
Egy kis protokoll indulás előtt kerékpárosok: Hornyák Andras, Barabás Róbert, Papp Zsolt, Surányi Péter
A Szárnyas Sárkány minden rendezvényén elfogad üdülési csekket a belépőjegyek ellenértékeként.
1 %
Felajánlhatja adója 1 %-át a Nyírbátorért Alapítvány javára Az alapítvány célkitűzése: minden olyan tevékenység és kezdeményezés erkölcsi és anyagi támogatása, mely Nyírbátor városa és környezete jelenét és jövőjét szolgálja. Az alapítvány 1 % -os bevétele 2006-ban 116 273 Ft volt, melyet a nyári fesztiválok (Rhythm & Blues Fesztivál és Motoros Találkozó, Szárnyas Sárkány Hete, Nyírbátori Zenei Napok) megrendezésének támogatására fordítottunk.
Adószám: 18796427-1-15
2008.01.02.
A Szárnyas Sárkány Kulturális E.C. elismerése
A nyírbátori kultúrmunkások munkáját 2007-ben díjakkal, címek odaítélésével ismerték el.
2007.08.06., 11:11
A tavalyi – 2007-es – júliusi utcaszínházi és bábfesztivál fotói a neten.
Rendkívül
közvetlen hangvételű Sehonnai Király című előadás a társulat figura és
történet improvizációiból született. A szereplők és a gyerekek állandó
interakcióban, közös térben, együtt élik át a történteket. Ennek
megfelelően a szövegeket a bemutató után fél évvel is rögtönzik a
színészek, akik a mesélő vezetésével, a maszkokat folyamatosan
váltogatva elevenítik meg Márton, a leendő királyfi nagy utazásának
közel húsz szereplőjét, fontos eseményeit, találkozásait.
A
színpadon zajló látványos, akrobatikus elemekkel átszőtt dinamikus
játék olyan témákat is megélhetővé tesz, mint felelősség vállalás,
szerencse és szerencsétlenség, képesség a saját sors megváltoztatására. A
Sehonnai Király meséjében a gyerekek és a felnőttek is magukra
ismerhetnek Marci herceg és Rozi királylány csalódott, dühös, irígy vagy
makacs és önfejű tulajdonságaiban.
