PROGRAMSOR NYOMTATÁSA péntek,
17.00 Szabadság
tér és szombat, 14.00 Papok rétje, múzeumkert
The Pambazos Bros (Uruguay - Brazília)
Kóklercirkusz - Elfuserált varieté
A távoli Dél-Amerikából érkező csapat szabadon alkalmazza a klasszikus cirkuszi formákat, s minden elképzelhető helyszínre adaptálja azokat. Játszottak már földalatti állomáson, elhagyott házakban, börtönben, hagyományos cirkuszban, városok és falvak utcáin. Az utcai műfaj elemeit a varieté és kabaré jegyeivel elegyítik. Helyzetkonikumok peregnek, bizarr karaktereket hoznak, a könnyed, szórakoztató műfajok szinte minden elemét megjelenítik. A közönséget megmozgatva táncolnak, egy kicsit bohóckodnak s a következő pillantban már zsonglőrködnek. A bővérő show-t tangó, mambo, klezmer – a „világ zenéi” kísérik. Játszák: Diego Martinez és Jorge Zagarzazú
A zseniális csapat
Belorussziából érkezik. Amikor előadásaik készülnek, elsősorban hazájuk
autentikus kultúrájának elemeit dolgozzák fel. A korabeli mesélő és
vándormuzsikus hagyományokon nyugvó produkciókban belorusz és a balti
népek táncait zenéit használják. A látványos cirkuszi elemek a népek
kollektív emlékezetét idézik. A hazai közönség a 2009-es Szárnyas
Sárkányon találkozott velük először.
A fiatal artistákból álló csapat izgalmas cirkuszszínházat
csinál, darabjaikat a technikai tudás mellett a művészi igényesség
jellemzi. Ebben a harminc perces előadásban különleges cirkuszi számokat
csodálhatunk meg, amelyet a tűz varázsa foglal álomszerű keretbe. A
Taurin csoport az Alternatív Cirkusziskola tanulóiból alakult 2007
nyarán. Társulatunk tagjait a magánéletben is szoros barátság fűzi
össze, közös szenvedélyünk a cirkuszművészet.
„Célunk hogy elvarázsoljuk közönségünket, igényes szórakozást
nyújtva felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Szakmai érdekesség, hogy
mindannyian felnőttfejjel léptünk a cirkuszművészet rögös talajára. Eme
hátrányunkból előnyt kovácsoltunk: sokszínű múltunk, tapasztalataink,
egyedi látásmódunk miatt különleges világ formálódik a színpadon. Van
közöttünk volt buddhista főiskolás, jávai táncos, capoierás, grafikus.
Repertoárunkban egész estés cirkuszszínházi előadások, levegőakrobatika,
gólyaláb, akrobatikus tűzzsonglőr produkciók egyaránt megtalálhatóak.
Mi a cirkusz? Egy hely, ahol létünk sokszínűségét fedezhetjük fel:
megcsodálhatjuk az emberi test csodáját a hajlékonysági és akrobatikus,
az ügyességet és precizitást a zsonglőr-, a bátorságot és könnyedséget a
légiakrobatika számokban. És ugyan mi lehetne jobb példája az erőnek és
bizalomnak, mint egy acrobalance (emelés) szám…?”
Tas Gergely, Csikós Nóra, Bossányi Zsuzsanna, Kovács Eszter
Szükségünk van olyan
szerethető példaképekre, akik legalább képzeletünkben vagy akár a
bábszínházban jól elagyabugyálják azt, aki rosszat tesz velünk s a
világgal. S ez a valaki most itt van s nemes egyszerűséggel csak Vitéz
Lászlónak hívják! A hagyományos vásári bábjátékban a pirossapkás, vidám
fickó palacsintasütőjével tanítja móresre az ördögöket és magát a halált
is. Sziporkázó, életvidám kesztyűs bábjáték ez, melyet a vásári
mutatványok előznek meg. Ki Vitéz László, szó szerinti „jobb keze”
történetünkben? Nem más, mint Pályi János, aki ebben az előadásban
nyújtott alakításáért számos nemzetközi és hazai fesztiválon a legjobb
bábjátékos díját nyerte el.
"Pályi János
pedig a legkiválóbb bábszínészek közé tartozik. Vitéz László-játéka
azért reveláció, mert miközben gondosan megőrzi az eredetit, tovább is
építi a saját szája ízének megfelelően."
Bóta
Gábor szakíró
„Vitéz László
ördögverő csihi-puhija a gyerekek nagy gaudiumára! Örülhetünk mi is,
tovább él, Vitéz László bábszínháza – Pályinak sikerült a népi bábhőst a
maga képére újraalkotnia!”
Tömöry Márta bábtörténész
„... visszahúzódik a díszletek mögé, a bábjain keresztül, a
mozgatásukkal, a velük fenntartott intenzív viszonnyal teremti meg azt a
közvetlen, lüktető játékosságot, amely folyamatosan bűvkörében tartja a
nézőket (…) Pályi számtalan figurája mindegyikének külön életet ad,
nemcsak világosan megkülönbözteti, hanem határozottan jellemezi is
őket.”
Kárpátaljai
Magyar Drámai Színház (Beregszász) és a Csokonai Színház (Debrecen):
Csongor és Tünde
• jegy: 1 500 Ft •
„A Csongor és Tünde egy
gyönyörűen megfogalmazott mese az emberről, az emberi
boldogságkeresésről, a szerelem természetrajzáról. A drámai mű
nagyszerűségét éppen az adja, hogy rendkívül sokféle változatban
értelmezhető, és tálalható. A debreceni-kárpátaljai produkcióban
mindenképpen üdvözlendő az, hogy beavató színházként, a fiatalokhoz
próbál szólni, méghozzá nem igénytelenül, nem olcsó és lebutított
változatban. Ízlésesen mutatja meg Vörösmarty nyelvének árnyalatait,
ugyanakkor fogyaszthatóvá is teszi. Élvezetes képi világa megragadja,
elvarázsolja a nézőt, egyúttal föltárja a történet mélységeit,
misztikumát. És ha a nagyjából középiskolás célközönségből csak egy is
akad, aki esetleg az előadás hatására kezébe veszi a művet, már
megérte…” A páratlanul gazdag remekművének színpadra állítása a mai
napig hihetetlenül izgalmas feladatot jelent mind a színészeknek, mind a
rendezőknek - hiszen a szöveg zamatos nyelvezete, a mitológiai és
meseszerű motívumok egy olyan sokszínű világgá állnak össze, amely képes
elvarázsolni és magával ragadni a mai fiatal és idősebb nézők
fantáziáját egyaránt. Az örök útkereső Csongor és az angyali Tünde
egymásra találása, elszakadása és egymás iránti végtelen vágyakozása az
égi és földi szerelem talán legszebb megfogalmazása a magyar
irodalomban, amelynek előképe a jól ismert Árgyélus és Tündér Ilona
történet. A sokfelé ágazó, komoly és komikus elemeket ötvöző darab
óriási lehetőségeket rejt mind a színészi játék, mind a vizuális
megoldások szempontjából.
Csongor - Ferenczi Attila Tünde
- Tarpai Viktória Balga - Szabó Imre Ilma - Orosz Melinda Mirigy
- Vass Magdolna Kurrah, Kereskedő - Sőtér István Berreh, Tudós -
Kacsúr András Duzzogh, Fejedelem - Krémer Sándor Ledér - Gál
Natália Párkák, Nemtők - Kacsúr Andrea, Orosz Ibolya, Béres Ildikó Ügyelő:
Kató Anikó Színháztörténeti tanácsadó: Tömöry Márta Irodalmi
munkatárs: Pálfi Ágnes Korrepetitor, zeneszerző: Fehérváry Lilla Rendezőasszisztens:
Sóvágó Csaba Tervező-rendező: Szász Zsolt
a Csiríz egy
cím magyaros a Csiríz egy rím hangzatos Liszt és víz.
Finom íz ha, dagasztja lelkem élesztője ha, megsüti
szívem kemencéje ...különben bennt ragad.
Kimondott
szövegek és kiosztott szerepek kísérleti összeragasztása.
Farkas
Arnold Levente, Nagy László és Oleg Bogajev írásai nyomán Saját
szövegeiket játszák: Singer Petra - Szanyi Sarolta Fehér Béla -
Nagy László Zsolt Dugó - Jéger Zsombor Jenő - Dózsa Gergely Színpadra
állította Kiss Gergely Máté
A Bóbita színpadáról megismert mesék szereplőivel
találkozhatnak és játszhatnak a gyerekek. Szabadtéren felépített
Meseországunkban 7 történet helyszínére vezet bennünket a mesefonal. Lúdas
Matyi vándorútja – egy pallón kell fakanálon tojásokat átvinnünk Tóbiás
óriás szájához, miközben Galibát, a libát szorongatjuk a hónunk alatt. Csipkerózsika
vára – egy rózsákkal befuttatott alagúton juthatunk be a palotába, ahol
ügyességünkön múlik a Királyfi és Csipkerózsika találkozása. Hamupipőke
otthona – ahhoz, hogy Hamupipőke elmehessen a bálba, segítenünk kell
neki a magok (fagolyók) válogatásában. Nagymama háza – a nagymama
szerencsésen túl van a farkas kalandon, így mindenkit szeretettel vár
egy kis kóstolóra, amelyen csukott szemmel kell kitalálni, hogy mivel is
kínál bennünket a nagyi. Aranyhal tava – itt ki kell fognunk a
szerencse aranyhalát egy horgászbot segítségével. Az aranydiófa – ha
ügyesek vagyunk, kitaláljuk, hogy melyik aranyszálat kell eloldoznunk
ahhoz, hogy az aranydió az ölünkbe hulljon. (Az aranydióban egy találós
kérdés lapul!) A háromfejű sárkány barlanga – végül meg kell
küzdenünk a sárkánnyal, no nem karddal, hanem bűvös labdákkal, melyektől
hátrahanyatlik a sárkány összes feje.
Egy vándorcirkusz életének csöppet sem monoton
hétköznapjai Hát tessék! Erre! Lesd meg egy cirkusz életét! Itt
reggeltől nap-szálltig dolgoznak mint a gép. Emitt (fekvőtámaszt
nyom) láthatsz egy artistát, hasizmot edz amaz, s ott – pillants egy
percre át! -, izmot lazít a kádban előadás előtt egy úr – kezében
újság. (Ő edzett már előbb.) Lakókocsi füstöl – épp fő az estebéd, szmokingos
törpe várja kint szép szerelmesét; az erőművész ettől igen-igen
pipás - de szerencsére kezdődik az előadás! (Arra ne is gondolj, -
a legnagyobb csoda!, mi mindent művelnek még – ha nem nézel oda!) A
Circus Mechanicust készíti: Rumi Zsófia, Sipos Katalin, Sisak Péter www.tintalo.hu szombat,
10.30 Papok rétje, múzeumkert
Tekergőtér
ügyességi játékok
Tessék, tessék, csak tekergessék! Izgalmas
szerkezetek, szórakoztató feladatok kicsiknek és nagyoknak! A
Tekergőtér egyedi tervezésű és kivitelezésű játékok gyűjteménye. Olyan
játszótér, ahol a gyerekek és játékos kedvű szüleik egyaránt jól
szórakozhatnak, és próbára tehetik ügyességüket. Ezen a játszótéren
lehet tekerni - forgatni - húzni - tolni - billenteni - fújni - és főleg
gurítani. A szabályok minden esetben egyértelműek, a sikerélmény és a
jó hangulat garantált. Ezt találod a tekergőtéren: bolyongó vitorlás
hajó, labdacsapda, billegtető, Kapj el, ha tudsz! légfoci, tekergőteke
Ort-Iki Báb- és
Utcaszínház: Kossuth Lajos wigwamja
Történelmi mozgóképes bábelőadás három játszóval, sok
zenével, pipafüsttel, nagy füves térségben 1921-ben a Colorado-béli
Szív Folyó Völgye Nagy Sziklája rezervátum körzeti seriffje
marhalopásért és lótolvajlásért előállítja Kossuthot. Személyleírása:
Hosszú, egyenes fekete haj, ívelt sasorr, rézvörös arcbőr, pompás
tolldísz. Kora: 16 év Senki sem lovagolt úgy a vad musztángon, senki
sem vadászott úgy bölényre, lőtt oly pontosan íjjal, és szívta úgy a
„vihar-pipát” mint ő. Biztos kézzel forgatta a tomahawkot, de mokaszin
készítésben ugyanúgy első volt mindig, mint a Nagy Manitou tiszteletére
lejtett táncban. Még csak 104 éves. Átkelt a Berring-szoroson. Jön.
Írta: Jámbor József és Dió Zoltán Rendezte: Dió Zoltán Játszók:
Dió Zoltán, Herczeg Zoltán, Új Judit, Zene: Kálmán Péter www.ortiki.hu
„Élt hajdan egy nagytermetű, bivaly-erős, vad legény, nem
volt párja e földtekén. Boldogan élt falujában, míg egy napon gondolt
egyet, s útnak indult. Bejárta a fél világot, óceánt és hegytetőt,
keresve az urak között legnagyobbat, azt, ki néki munkát adhat, munkát,
mitől elfáradhat, olyat, amit ő se győz...” Szent Kristóf legendája
az emberiséget öröktől fogva foglalkoztató kérdésre keresi a választ:
mivégre vagyunk a világon, mi az a méltó feladat, ami értelmet adhat
életünknek?
Író: Hervai-d'Elhoungne János-Pál Tervező: Boráros
Szilárd Kivitelező: Majoros Gyula-báb és díszlet, Fekete
Anetta-jelmez Zeneszerző: Keresztes Nagy Árpád Játszók: Kovács
Katalin mv./Majoros Ágnes mv., Szluka Judit, Tóth Anita Zenész:
Keresztes Nagy Árpád www.babakalacs.hu
A Kuckónak mintegy ötven aktív tagja van. Működik egy
gyermekszínház, ahol 5-15 éves korig dolgoznak,játszanak a gyerekek.
Ismerkednek a vers, a tánc, a zene gyönyörű világával, ahol igen jó
hangulatban folynak a próbák. Kialakulóban van egy új, a maitól igen
eltérő értékrend. A kis csapatnak sok előadása van, a felszabadultság, a
természetesség és a remény sugárzik minden tagjáról. A felnőtt társulat
a 16-45 éves korosztályt foglalkoztatja. A társulatba jelentkeztek régi színjátszók, olyan felnőtt,
dolgozó emberek, akik még soha nem szerepeltek közönség előtt, de
hiányzott valami az életükből, olyan diákok, egyetemisták, akik nem
akarnak hivatalos, intézményesített csoportokban szerepelni. A csapat
sikerét az egyénre szabott szerepek és a jó darabválasztás hozta meg.
szombat, 16.00
és 20.00 Papok rétje, Báthori István Múzeum kiálító
terem
František Vítek és Věra Říčařová (Csehország): Piškanderdulá!
bábjáték
A cím egy gyerek-falfirka szövege. Az előadók a gyermeki
fantázia szabadságára utalnak vele.
František Vítek 1958-ban egyik alapító tagja a világhírű Hradeckrálove-i
DRAK bábszínháznak, s ugyanitt műhelyfőnök, tervező-kivitelező 12 évig. Épp a Piškanderdulá
c. játékkal folytatott kísérletük miatt szakít velük a színház. A profi
szisztémába nem fért bele ez a művészi attitűd. Európában mindig új és újabb
tettekkel kell bizonyítani, pedig keleten egy mű is elég a teljességhez. Ezzel
a játékkal elmondanak mindent, nem érzik fontosnak ezer profi színházi feladat
abszolválását, a számtalan megalkuvást, a művek korai halálát.
Věra Říčařová bábtervező szakon végzett Prágában. Kiváló
formaérzéke van, tervezett néhány emlékezetes előadást. Mint színésznő óriási
szerepeket alakított Hradecben. Alázatos szolgálat, gyermeki játékosság,
törékeny emberség és kőkemény elkötelezettség, meg nem alkuvás az, amit a Piškanderdulá-ban
csinál.
Kátai
Zoltán és Róka Szabolcs vendég: Pásztor Csaba és Kapi Jenő
Fájdalom,
de ez már csak egy emlékkoncert. Pedig mennyivel jobb lenne együtt,mint
alig néhány éve Nyírbátorban… Vagy mint a kővágóőrsi ház tornácán.
Esetleg Kékkúton, vagy a Bartók Béla úti lakás étkezőjében… Pulán, vagy
Sárváron… Mint oly’ sokszor ’86 óta. Egy ideig együtt küszködtünk a
betegséggel,aztán Tamás „lemaradt”. Nem beszéltünk erről sokat, mert
amit nem mondunk ki, az talán nincs is. Talán ezért is énekelünk
most – kimondva a véletlen (?) szavakat, melyeket tőle már soha többé
nem hallhatunk, bár ezek a szavak ott bújócskáznak valamennyiünkben. A
nyomkereső indián így hagyott bennünk nyomokat.
A zenekar az évek alatt koncerteket adott
Moszkvában, európai turnén vett részt, eljutott az USA-ba is. Megnyerte a
Marlboro Rock in hazai tehetségkutató versenyt, a Marlboro nemzetközi
gálájára Svájcba is meghívást kapott, ahol igazi világsztárokkal
léphetett fel, mint Bob Geldof, Neil Young és a Pearl Jam. A
lemezeiken olyan ismert zenészek közreműködtek, mint Németh Alajos
-Lojzi (Bikini), Tátrai Tibor, Lukács László (egykori PG tag,
Tankcsapda) és Lovasi András (Kispál és a Borz). Jantyik Zsolt az
együttes frontembere, Csokonai és eMeRton díjas szövegíró, a Bikini „a
Szabadság rabszolgái” c lemezére, Vincze Lilla „Mélykék” című lemezére,
valamint Varga Miklós „Hazatérés” című CD-jére is írt szövegeket. 2008-ban
új CD-vel jelentkeztek, amely egy jubileumi koncert DVD-vel egészült
ki. A „Nem Sietünk sehová” igazi telitalálat, a PG csoportra jelemző
szellemiség és zeneiség legjobb folytatása, több koncerten olyan
vendégek közreműködnek, mint Halmos Béla prímás (Sebő együttes alapító),
a Szeredás együttes és Kátai Zoltán énekmondó. A zenekar az új lemez
bemutatása mellett a korábbi lemezek dalaiból is válogatva mutatja be a
PG legszebb dalait. „Nem sietünk sehová!” Miért? Mert sietni nincs
semmi értelme... Aki ezt nem érti, nézzen körül mi zajlik a világban és
mi zajlik itthon, mit élünk át nap mint nap az utakon, a boltokban, a
munkahelyen. Mi már nem akarunk sietni... Gondolkodni és gondolkodtatni
szeretnénk, elmondani mindig azt, amit fontosnak tartunk magunkból és a
világból, mindezt egyedi zenébe ágyazva.”
A PG Csoport rock
műfajban játszó együttes, amitől nemhogy elkülönül Halmos Béla a maga
játékával és személyiségével, hanem épphogy szakmai precizitásukkal,
letisztult gondolkodásukkal, egységet képesek alkotni, amit nem
kizárólag baráti köteléküknek köszönthetnek. Mindaz, amit csinálnak,
hiteles és természetes. Most megjelenő kiadványuk, a Megyek a hegyen
azonos című daluk után kapta a címét. A dalt jellemezve elmondták, szép,
mert róluk szól, de azzal nem bántanak senkit sem. Jellemzően
akusztikus hangszerelésükkel bárhol zenei élményt képesek nyújtani.
Zenélnek:
Jantyik Zsolt (ének), Jantyik Csaba (gitár), Fazekas László
(basszusgitár), Kiss Attila (dob)
–Égen
megyen egy madár... égi madár, feltámadott madár, s már nem
egymagában száll.
Fémtölcséres,
sulykoló idők magasfeszültségű vezetékei mögül újra röpülnek, jönnek elő
erős, nagy énekükkel, szerelmes ünnepükkel, hosszú téli puttyogásaikból
húros szárnycsapásokkal a szívmadarak. Jönnek, suhannak csapatostul
és megnyílik bennünk a faggyal és atommal lefojtott tér, fel a lézer idő
megnyitja termeit a múlt, s megzengeti torkát gyönyörén a lappangó
örökkévalóság.
Valami nagyon erős lélek, valami kipusztíthatatlan
összecsengés, szép, feddhetetlen igazság zeng e friss régi és új
dalokban itt. A magyari világ ötágú sípján öthangú dal és életöröm.
Amelynek valószínűtlen erejét immár nem hangtölcsérek fenetlen bömbölése
adja, de sugaras röptű ének újra, az éltető Napriadt birodalmán.
Szép
honfoglalás ez a lemez. Nem lehet örökre búni, hol röpülni
rendeltetett.
Megyen hát az égen a madár, az égi
madár, a feltámadott madár. S már nem egymagában száll, nem
egymagában száll.
Közreműködők: Kárpátaljai Magyar Drámai Színház DiGrease’s
Buffoon Ort-Iki, Bóbita Bábszínház Taurin Cirkusz „Sárkánylegenda”
fejlesztőtábor résztvevői
Bemutatkozik a nyíregyházi A
Vörös Postakocsi és a Debreceni
Disputa c. folyóirat
A Vörös Postakocsi művészeti, tudományos és közéleti periodika, amely negyedévente jelenik meg. A lap célja, hogy lehetőséget adjon a városban és a régióban élő alkotóknak elképzeléseik, véleményük, eredményeik bemutatására, így járulva hozzá az itt élők énképének, illetve a régió kulturális arculatának formálásához. A lap névválasztását Krúdy Gyula hasonló című, 1913-ban megjelent regénye ihlette. Krúdy Gyula városában, Nyíregyházán, A Vörös Postakocsi nem egyszerűen a Krúdy-hagyományokat kívánja őrizni. Arra törekszik, hogy tartalmát és szerzőit tekintve sokszínű, sokrétű, egyben megbízható és pontos legyen, hogy írásai tartalmas és közérthető formában szóljanak a városlakó polgárokhoz. A Vörös Postakocsi karakteres jelképe kíván lenni országosan is annak a Nyíregyházának, amely mindvégig mozgásban van, amely szellemileg és kulturálisan nyitott és sokrétű, amely befogadó jellegű, amely kiszámítható és alkalmazkodó. A Vörös Postakocsi olyan modern műhely és médium, amely helyi, regionális és országos szinten is szeretné megjeleníteni e térség szellemi, kulturális, tudományos arculatát, lehetőségeit és eredményeit.
A Debrecen Önkormányzat Lapkiadó Kft. évente tíz alkalommal megjelenő kulturális-közéleti folyóirata 2003 decemberében indult. Szándéka szerint elsősorban a helyi művészek, írók, kritikusok számára biztosít megjelenési lehetőséget. A folyóirat gazdag szépirodalmi rovata mellett kiemelt figyelmet fordít Debrecen építészetére és a debreceni szerzők műveinek kritikai recepciójára. A Disputa főként olyan ügyekkel igyekszik foglalkozni, amelyeket ugyan debreceni aktualitások vetnek fel, de minden európai magyar számára fontosak. Debreceni Disputa A Vörös
Postakocsi
Papok
rétje, Báthori István Múzeum lovagterem és folyosó
A Magyar
Gyermekkönyvkiadók Egyesülése és az Alföldi Nyomda foglalkoztatója
Emléklapok
és a gyerekek által helyben készített linómetszetek nyomtatása
kézisajtóval. A Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése (MGYKE) 2008. szeptemberében alakult többek között azzal a nemes céllal, hogy legyen egy olyan szervezet, mely hangsúlyt fektet a nívós szépirodalmi gyermekkiadványok képviseletére a szakma és a könyvekre fogékony emberek, óvodák, iskolák, könyvtárak körében. Ezt több síkon is igyekszik megvalósítani: részben szakmai köröknek összeállított, könyvbemutatóval egybekötött előadásokkal; másrészt az olvasóközönséget szólítja meg, gyerekprogramokkal tarkított könyvértékesítésekkel. Az értékesítések során kiadványainkhoz kapcsolódó foglalkozásokkal (mondókás-dalos, kézműves, társasjáték, kamishibai-papírszínház, stb.) találkozhatnak az érdeklődők. Terveink között szerepel továbbá a gyermekirodalomhoz köthető témák –irodalomoktatás, pedagógus továbbképzések, olvasói szokások feltérképezése, statisztikák készítése, stb.- összefogása. Jelenleg 12 taggal működik az Egyesülés: Cerkabella, Ceruza, Csimota, General Press, Holnap, Két Egér, Koinónia, Kráter Műhely Egyesület, Naphegy, Pozsonyi Pagony, Scolar, Vivandra kiadók. Minden tag azzal a határozott és eltökélt céllal hozta létre az egyesülést, vagy lépett be, hogy országszerte népszerűsítse a gyermekek körében –néhányan a felnőttek körében is- az igényes, mai, kortárs magyar vagy külföldi, avagy épp az értékét nem vesztő, idejét soha nem múló, kitűnő olvasmányélményt nyújtó régi kedvenceket.
Házigazda: Rózsa Péter (Balmazújváros) Fellépnek:
Kadarcs Népzenei Együttes, Fabók Mariann és Orbán Dénes mesemondók Kátai
Zoltán, Róka Szabolcs és Fehérváry Lilla: Borivóknak való Szakmai
előadók: Gencsi Zoltán, Galánfi András, M.Tóth János, Onder Csaba, Veisz
János, Berta Erzsébet, Dózsa György, Szász Zsolt
bábos műsor a találkozón:
Papok
rétje, sátor szombat, 19.00
ESZME ÉS A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ
A halhatatlanság országa
népmese bábokkal
Gazdag népmesekincsünk mindegyike szimbolikusan az emberi Élet valós céljait, küzdelmes feladatait és az odáig vezető út nehézségeit tárja elénk. Mesénk főhősét az emberiség örök misztériuma hajtja: létezik-e az Örökélet, a Halhatatlanság országa? Királyfink hosszú útja során csodatevők segítségével végül célba ér. Sokáig mégsem tudja élvezni az időtlenséget, erős honvágya miatt visszatér meglátogatni apját, anyját. Ám míg ő Halhatatlanság országában néhány napot tölt el, addig a földön több ezer esztendő szalad el. Ezért szüleit sem találhatja meg, s az elárvult királyfira ekkor rátalál még az öreg Halál is. Végül a halhatatlanság országának királynője és a Halál küzd meg egymással a királyfiért… Bábelőadásunk megtekintését szigorúan kiskorú felügyelete mellett ajánljuk! (6 éves kortól ajánljuk)
Bábok: Opra Szabó Zsófia és Lellei Pál Díszlet: Mátravölgyi Ákos Előadják: Fabók Mariann Polgár Ösztöndíjas bábos mesemondó és Orbán Dénes főkolompos
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával jött létre.
A jövő álmodó találkozóról, a tematikáról további információk az „Itt a világ közepe” menüpont alatt.
Steinbeck:
Édentől keletre - dráma (Új Színház) Rendezte: Szikora János
(felvétel 2010) 2 részben (60+77 perc)
Szereplők: GÁSPÁR SÁNDOR,
HUSZÁR ZSOLT, SZÁRAZ DÉNES, BAKSA IMRE, PETRIK ANDREA, TORDAI TERI…
A
Nobel-díjas amerikai író, John Steinbeck világhírű regénye Káin és Ábel
történetének modern példázata. „A legnagyobb rémület, amely egy gyermek
szívét marcangolhatja: az, hogy nem szeretik! Nincs ember a világon,
aki kisebb-nagyobb mértékben ne érezte volna a visszautasítás
gyötrelmét. A mellőzés haragot szül, és a harag valami bűnt a mellőzés
megbosszulására, a bűn pedig bűntudattal jár, íme az emberiség
története!...”
Július 5. (hétfő) 21 óra
A. J. Lerner – F.
Loewe: My Fair Lady - musical (Magyar Színház) Rendezte: Sík Ferenc
(felvétel 2010) 2 részben (92 perc+72 perc)
Szereplők: DÁNIEL
VALI, MIHÁLYI GYŐZŐ, FILLÁR ISTVÁN, AUKSZ ÉVA, JEGERCSIK CSABA, CSÁSZÁR
ANGELA…
A "bogaras", nyelvjárásokkal foglalkozó kutató Higgins
professzor szerint a szép, pontos beszéd a kulcsa a társadalmi
felemelkedésnek, és így egy virágárus leányból is lehet hercegnőt
nevelni. A professzor el is kezdi tanítani Elizát, s a leány nagyszerű
alanynak tűnik a bizonyításhoz: kitartó, tehetséges. Azt, hogy miként
sikerül célt érnie, s hogyan alakul a tanítvány és a professzor
kapcsolata, ezt mondja el a sok zenével, szellemes párbeszédekkel,
váratlan fordulatokkal teli musical.
Július 6. (kedd) 18 óra
Ödön
von Horváth: Kasimir és Karoline - dráma (Örkény Színház) Rendezte:
Bagossy László (felvétel 2010) 1 részben (102 perc)
Oktoberfesti
zsongás, hullámvasút, mutatványosok, tömeg. Ott van Kasimir is, a
sofőr, aki tegnap veszítette el a munkáját, és ma már képtelen jól
érezni magát. Menyasszonya, Karoline úgy dönt, egyedül szórakozik
tovább: megismerkedik a dúsgazdag Rauch kereskedelmi tanácsossal.
Kasimir pedig összefut egykori kollégájával, aki az utóbbi időben
bizonyos paragrafusok elkövetésére specializálta magát...
Július
6. (kedd) 21 óra
PIAF-PIAF - zenés-táncos előadás (Bárka Színház) Rendezte:
Jorma Uotinen (felvétel 2009) 2 részben (58+72 perc)
A mű középpontjában a
legendás énekesnő áll, ám a színpadon korántsem a szokványos romantikus
életrajzot látjuk – miközben az előadásban természetesen elhangzik Edith
Piaf valamennyi híres dala, és egy pillanatra sem hiányzik az érzelem, a
szenvedély. A mintegy húszfős csapat szinte mindvégig a színen van, az
események szinkronban zajlanak, megismerjük Piaf-ot, a „verebet" és
közben megismerjük azt a közeget, amiben felnő, ami meghatározza, ami
dalainak gyökere és befogadó otthona. Előttünk a párizsi, a
kávéházak-kuplerájok-lokálok-fényes színpadok világa, a színházi
öltözők, a ringben a nagy szerelem Marcel Cerdan, az európai és
tengerentúli koncertek atmoszférája, az utolsó évek szenvedéssel teli, a
legszebb dalokat ihlető, diadallal-bukással végződő
varázslatos-tragikus élete.
Július 7. (szerda) 18 óra
Örkény
István: Macskajáték - tragikomédia (Örkény Színház) Rendezte: Mácsai
Pál (felvétel 2010) 2 részben (66+68 perc)
„ A Macskajáték meséjét
énelőttem már több ezren elmesélték. Két ember szereti egymást, de
akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba
vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép... Ez a
szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem
tizen-, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek. Mindnyájan
akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit.
De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk.” (Örkény
István)
Július 7. (szerda) 21 óra
Mitch Leigh - Joe
Darion: La Mancha lovagja - musical (Magyar Színház) Rendezte: Iglódi
István (felvétel 2010) 2 részben (60+54 perc)
Szereplők: TÓTH
SÁNDOR, RANCSÓ DEZSŐ, AUKSZ ÉVA, ŐZE ÁRON, SIPOS IMRE, BENKŐ NÓRA
Cervantes
regényében megörökítette az örök álmodozót, a szélmalmokkal harcolót. A
történet musical változatában a szerzők az írót, Cervantest is
megelevenítik: ő kíséri végig La Mancha Lovagját kalandjain úgy, hogy
saját maga „bújik be" Don Quijote bőrébe. Egy személyben ketten járják
végig az álmok, a hősi erények, a szerelem és megaláztatás útját a
halálig. De Don Quijote nem halhat meg, az ember álmok és célok nélkül
nem élhet, s mint ahogy a kis cseléd, Aldonza szívében megfogannak a
Búsképű lovag álmai, mi is úgy rejtjük szívünk mélyén az örök Don
Quijotét.
Július 8. (csütörtök) 18 óra
Ács János:
Casanova Nuovo - arc-kép-játék (Új Színház) Rendezte: Ács János
(felvétel: 2010) 2 részben (66+68 perc)
Szereplők: ALMÁSI SÁNDOR,
TAKÁCS KATALIN, HIRTLING ISTVÁN, PÁLFI KATA, VASS GYÖRGY, FÖLDES ESZTER
Nem
a köztudatban élő – egyébként nagyon leegyszerűsített, pontatlan és
felületes – Casanova képe érdekelt, hanem az a „második reneszánsz"
kora, amely ezt a személyiséget kitermelte magából és a korszak
emblematikus figurájává tette. Hatalmas anyagból írtam meg a drámát, ami
egyfajta időutazás Európában, az akkori Európában, mely időbeli
távolsága ellenére nagyon is közel áll a mi - hasonlóan a saját
identitását kutató - látomásos életünkhöz.
Július 8. (csütörtök)
21 óra
Weöres Sándor: A kétfejű fenevad - verses-zenés színmű
(Katona József Színház) Rendezte: Máté Gábor (felvétel 2009) 2
részben (75+70 perc)
Főbb szerepekben: Kovács Lehel, Pálmai Anna,
Tenki Réka, Fekete Ernő, Ónodi Eszter, Szacsvay László, Bán János,
Ujlaki Dénes
A darab 1686-ban játszódik, amikor Bécset és
Budát a törököktől visszavették. Abban az időben, amikor IV. Mehmed
török szultán és I. Lipót német-római császár úgy belebonyolódott a maga
politikai félelmébe, hogy otthon mindegyikük konstrukciós perek
megalkotásával foglalkozik, ezért kifelé már nem futja az erejükből. Oly
sokba került nekik a hódoltsági területek fenntartása, hogy szabadulni
akartak tőlük. A vérzivataros időkben német, török, tatár, magyar,
horvát, katolikus, református, zsidó keres menedéket Pecsevi (Pécs)
városában. Egy kálvinista deák, Ambrus menekül keresztül az országon.
Asszonyok, lányok adják kézről-kézre. Szeretet, szépséget lop az
életükbe.
Július 9. (péntek) 18 óra
Füst Milán:
Boldogtalanok - dráma (Radnóti Színház) Rendezte: Szász János
(felvétel: 2009) 2 részben (60+60 perc)
Füst
Milán 1914-ben írta megrendítő drámáját, melyben kíméletlen, naturalista
pontossággal festi le az emberi lélek alantas vonásait. Kemény és
kegyetlen dráma az emberek kiszolgáltatottságáról, gyengeségéről és
bűnös szenvedélyéről, ahol egy nyíltan vállalt szerelmi háromszögben él
együtt két nő és egy férfi, ahol a húsnak, a testnek olyan kiemelten
fontos szerepe van, ahol a zsigerek diktálnak és nem a józan ész.
Július
9. (péntek) 21 óra
Lehár Ferenc: Cigányszerelem -nagyoperett
(Szegedi Szabadtéri Játékok) Rendezte: Béres Attila (felvétel 2009) 2
részben (65+75 perc)
Szereplők: Rácz Rita, Stohl András,
Gesztesi Károly, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Kiss B. Atilla, Frankó
Tünde…
Cigányszerelem főszereplője Zórika, egy vérbő lány, akit
családja igencsak rövid pórázon tart, ám Zórika szabadságvágya erősebb,
ki akar törni a keretei közül. Lehár Ferenc talán legtalányosabb,
szenvedélyes, buja nagyoperettje a Cigányszerelem, amely a női lélek
titkairól, a szerelem szabadságáról, a nemiség démoni erejéről szól, és a
szecesszió buja dallamait illetve a freud-i lélekfejtés elméleteit is
felhasználja.
Július 10. (szombat) 18 óra
Tasnádi István:
Fédra fitness - dráma (KOMA-ALKAT-Orlai Produkció) Rendezte: Tasnádi
István (felvétel 2009) 1 részben (84 perc)
Főbb szerrepekben:
Csákányi Eszter, Jaskó Bálint, Scherer Péter, Zrínyi Gál Vince, Katona
László, Jelinek Erzsébet, Lass Bea
Phaidra, a szépséges királynő
beleszeret a mostohafiába, és amikor az visszautasítja, bosszúból
bevádolja férjénél, hogy erőszakot követett el rajta - ez a minden
érintett számára tragikusan végződő eset az emberiség egyik mítikus
eredetű alaptörténete. Tasnádi István Fédra Fitnesse, bár határozottan
mai mű, nem "teszi át" egyszerűen a XXI. századba a királynő tragikus
szerelmének történetét, hanem úgy jeleníti meg az ősi legendát mai
élettörténetként, hogy egyben hangsúlyozottan össze is köti mítikus
gyökereivel. Helyszíne is különleges: korunk bálványimádásának, az
elidegenedett módon, szintetikus szerekkel és erőgépekkel tartósítani
kívánt fiatalság-szépség-egészség kultusznak jellegzetes high-tech
helyszínén, egy fitnessteremben játszódik az előadás.
Július 10.
(szombat) 21 óra
G. B. Shaw: A hős és a csokoládékatona - zenés
komédia (Katona József Színház) Rendezte: Máté Gábor (felvétel 2009) 3
részben (35+45+60 perc)
Főbb szerepekben: Haumann Péter, Nagy
Ervin, Bodnár Erika, Jordán Adél, Kocsis Gergely, Pálmai Anna, Bán János
1885,
szerb-bolgár határ, éjszaka. Egy fiatal lány, Raina hálószobája
erkélyén ábrándozik vőlegényéről, Szergejről, aki – akárcsak a lány apja
– a szerbek ellen harcol éppen. Szergej igazi hős, neki köszönhető,
hogy a legutóbbi ütközetben a bolgárok megfutamították a szerbeket. Az
ellenséges hadsereg most a városkán keresztül menekül. Raina aludni
készül, de egy idegen katona mászik fel szobájába. A férfi piszkos,
pimasz, tárgyilagos és félti az életét: egyáltalán nem olyan, mint ahogy
Raina a hősöket elképzelte…
Július 11. (vasárnap) 18 óra
Bereményi
Géza - Kovács Krisztina: Apacsok - dráma (Radnóti Színház) Rendezte:
Török Ferenc (felvétel 2009) 1 részben (90 perc)
A
hatvanas évek elején Magyarországon éltek olyan fiatalok, akik a
diktatúrával szembeni ellenállásnak és tiltakozásnak egy sajátos
formáját választották: indián törzset alapítottak, mokaszint húztak és
kivonultak a hétköznapokból. Tiszta törvényekre, egyszerűségre,
átlátható és értelmezhető világra vágytak. A hatalom azonban gyanúsnak
találta a viselkedésüket, és az illetékes szervek nyomozást indítottak
annak felderítése céljából, hogy valójában kit vagy mit rejt az indián
öltözet.
Július 11. (vasárnap) 21 óra
Barta Lajos:
Szerelem – színmű (Miskolci Nemzeti Színház) Rendezte: Paolo Magelli
(felvétel 2010) 2 részben (72+52 perc)
Szereplők: BŐSZE GYÖRGY,
TAKÁCS KATALIN, BODOR NÉMETI GYÖNGYI, FABÓK MARIANN, PATAKI SZILVIA,
HARSÁNYI ATTILA
Az álmos kisvárosban élő Szalay-lányok csupán
normális, hétköznapi polgári élet után vágyakoznak, de mindhiába, a
nyugdíjas negyedben esélyük sincs férjhez menni. Lujza szerelme, a költő
a pesti karriert választja, Böske szívének választottját, a katonát
áthelyezik, Nelli pedig vénleányként már nemigen találhat magának
társat. Ekkor költözik a szomszédba Komoróczy, az adótisztviselő, az
egyetlen potenciális férj-jelölt... Álmok, remények, csábítás,
csalódások és az örök emberi tapasztalat, hogy mire észbe kapunk, már el
is múlt a fiatalság.
