Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál

Gönczy Monika írása a 2008-as fesztiválról 

„Egy nyírbátori kedves barátnőm mesélt a különös hangulatú és műfajú fesztiválról, nem szokványos színházakról, innen-onnan már ismert zenét játszó muzsikusokról, no meg a sárkányégető záróakkordról. Az egyetem művelődési irodájának hirdetőin szép kivitelezésű plakát hirdette évről évre, hogy július első vagy második hetében Nyírbátorban van a világ közepe.”
>> A Teljes cikk

Víz és tűz harca is volt az idei (július 4-6. között immár XVI. alkalommal megrendezett) nyírbátori Szárnyas Sárkány Hete – Nemzetközi Utcaszínházi fesztivál: a vad nyári esők az első két nap estéjén igencsak megzavarták a rendezvényt, de az elemek harcából végül győztesen kerültek ki a ,,tüzeskedők”. Az előadások, ha olykor más időpontban is, de megtartattak, a záró este nagy attrakcióját, a sárkányégetést is nagy tömeg élvezhette, s gyönyörű lezárás volt a kívánság lampionok égbe emelkedése…

- Nem kavarodás, hanem a képlékenység jellemző a fesztiválra – ,,helyesbítette” az egyik szervező egy előadás sokadik időpontjának meghirdettetése apropóján feltett kérdésünket. Egy fesztiválba persze, sokminden belefér – hisz’ jöhet az ,,égi áldás”, fellépők lemondhatják szereplésüket stb. stb. Ha valaki rászánja a napokat, nagyjából mindegy, mit mikor néz meg. De azért nem árt egyfajta mederben tartani a dolgokat. Itt volt egy kis ,,áradás”, pl. amikor délelőtti – ingyen látogatható – gyerekdarab került át a délutáni – fizetős – intervallumba, amiért hallottunk bizony bosszús szülői megnyilvánulásokat. S hadd említsük még: ,,elsőfesztiválosokként” több ,,mesét” vártunk a sárkányégetésnél, de a misztikus happeninget végül is nem a történet, hanem a tüzijáték ,,vitte el”.

A háromnapos ,,hét” egyébként rendkívül sokszínű volt: változatos színházi és zenei anyag jellemezte a programsorozatot, amelynek ideális helyszíne volt a Papok rétje, azon belül pedig az ötletesen megépített játszó terek – így a Globe-ra emlékeztető faszínház, a Korona Teátrum.

Az archaikus irodalmi és teátrális gyökerekig vezetett vissza a MÉG Színház két produkciója: az időről időre megújuló Árgirus királyfi és az Élet és halál vetélkedője. A vásári-népi színjátszás sokféleképpen életben tartható, megújítható: a Kuckó Művésztanya négy darabbal is jelen volt, az ORT-IKI gólyalábasainak Kökény Matyija főleg a kicsiknek szólt, míg a nyírbéltelki Talán Teátrum Tökmakk című játéka a parasztkomédia műfajának felfrissítésére vállalkozott. A gyerekek nem csak nézelődhettek, de ,,próbákat állhattak ki” , pénzt verhettek, s rövid időre akár cipókká is lehettek a reneszánsz mesetáncházban – boldogan sültek a kemencében... 


A magyar klasszikus irodalom humorát folyamatosan élvezhettük: Petőfi Sándor komikus költeménye, A helység kalapácsa két feldolgozásban is színre került –  a debreceni Vojtina Bábszínház rendkívül ötletgazdag előadása mellett Jankovics Péter bábszínész egymaga is életre keltette a falusi háború „hőseit”.

A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Szigligeti Liliomfijának kesernyés bohémromantikával átitatott mai humorú játékát hozta el. Bár Vidnyánszky Attila rendezése fergeteges tempót diktált, a részletek nem vesztek el: a játéktérként szolgáló ekhós szekér-lakókocsi egyszerre utalt a XIX. századi vándorszínészetre, s a mai nehéz körülmények között dolgozó beregszászi társulat színházcsináló nekirugaszkodásaira. A szerelmi bonyodalmak humoros tálalása színházi ars poetica megfogalmazására is lehetőséget adott az együttes számára – játékuk a fesztivál kimagasló programja volt.

Olvasom a kritikát, valaki felveti, kevés volt neki a mese a sárkányégetéshez. Számomra – belülről nézve – tizenhat év alatt először tűnt harmonikusnak a képek és hangok aránya. Talán kevesebb volt az akció, de az egész tér együtt lélegzett a csillagos égig! A nézők köre, sőt a teljes ég határolta tér benne volt a cselekményben.

A  Dómtól kezdődött a tárcsák ütemes verése, a templomfalra vetültek az árnyak, és élni kezdett a torony is a zenészekkel.  Szent György hívására kapcsolat épült a betonúton sorra áthúzó motoros lovagokkal, majd a vízi színpadon indult a tánc, az aratóünnep. A Salve Regina egy tételére hátul, a híd lépett be a fénybe, rajta a szüzek menetével. A toronyból lánykahang idézte az ősmesét: a sárkány és szűz jelenetét.

Miközben lassan úszott a hajó a papírlovaggal és lóval, fentről zengett a ló és lovag készülődésének verses szövege. A küzdelmet a forgó hajó, a sárkány tűzköpése jelképezte  A kisfiú imája, a Miatyánk, a lovag válságos helyzetét jelenítette meg.
A tűzijáték alatt a Mátyás és népe feletti ítélet szövege szólt.
A kollektív vágyak fehér lampionjainak feleresztése közös ima volt.


A nyírbátori Szárnyas Sárkány Hete nem más, mint egy nagyléptékű szabad ég alatti játékkultusz-teremtés, abban való részvétel szakrális térben.

A nyírbátori sárkányfesztivál művészeti vezetése a kezdetektől megszentelt helynek tekinti Nyírbátort, ahol a hely szelleme oly erős, hogy képes megtartani a fesztivált a város, a régió – a szó eredeti értelmében vett – közösségi ünnepének.

1996 és 2004 között a néhai bábos Kurta Kurzus határon túli magyar hallgatóinak is komoly része volt a sárkányégetéssel végződő közös záró produkció szellemi előkészítésében és megvalósításában. 2005-től új tematika indult, jelentkezett a sárkányfesztiválon felnőtt ifjú nemzedék. 

Az idei év záró produkciójához az adta az aktualitást, hogy épp 600 éve alapította Zsigmond királyunk a sárkányos lovagrendet. Tette ezt magasabb célok érdekében, egyensúlyt, szellemi egységet teremtve a széthúzó főrangúak között.
 
Legyen hát a sárkányrend a hívó szó, mondtuk az idén: hiszen a rend alapító tagja volt, a huszonkét sárkánylovag főúr egyike, Báthori István országbíró, és utóbb több Báthori is tagja lett e rendnek. Az ő címerében látható szárnyas sárkány a fesztivál emblémája.
A Gut-Keled nembeli ősrégi nemesi család, mely István kori sárkányölő ősétől eredezteti magát, eleve Szt. Györgyöt választotta patrónusának.  Jelzés értékű az is, hogy Báthori István országbíró, a lovagrend tagja, Szent György zászlajával esik el a várnai csatában Ulászló király mellett 1444-ben. E zászlóvivő Báthorinak hat fia volt , köztük István, a kenyérmezei csata hőse. Ő az aki bő hadizsákmányából emelteti Szent György és Mária tiszteletére a Nyírbátorban csodálható, (ma már református) gótikus templomot 1484-ben.

Az előzetes záró-terv tehát a sárkányrend idézése volt a helyi sárkányölő mondákkal összekacsolva.  Könnyűnek tűnt az ízes bátori sárkányölő mondákat összekapcsolni Szent György lovag kultuszával, hisz a sárkányölésben egyek ők. Csakhogy… az idén épp az Arató Szűz, a Sarlós Boldogasszony napján gyülekezik a közreműködő komédiások derékhada; így erős kozmikus távlatot kapott az ünnep. Tehát az Arató Szűz Szent Györgyöt választotta lovagjául.

A búzakéve öltöztetés közben előadott népi Szent György ének Fehérváry Lilla zeneszerző átírásában, hármuk hangján (Fehérváry Lilla, Róka Szabolcs, Kátai Zoltán) éteri harmóniákba sűrűsödött, oldódott, hogy végül görögös táncdallamba torkolljon.
Ellenpontként, a sárkány mocsári, vízi világának idézésében szerepet kaptak a papok-réti tó békái, a bátori Unka Kórus is.


A fesztiválra jutó pénz jóval kevesebb volt az idén, kevesebb lett hát a program, ráadásul három neves együttes is lemondta a szereplést az utolsó percben. Az égiek is beszóltak, esők ritkították, ütemezték át a programokat, színhelyeket. 

A sárkányölőkre ráfreccsen a sárkány vére – kissé maguk is sárkánnyá válnak  Az ősszervezők, a szívemberek közül, akik az erőt adták, ketten kiestek– most saját démonaikkal vívnak – nemigen tudunk nekik kívülről segíteni. (Intő tanulság, vajon ki hallja meg?)
A sakk szakkör abszolválja a királyok csatáját, mely a világrend képe is.  Az óriási, kör alakú sakktáblán eleven bábok, a nevelőintézeti gyerekek lépik le a helyi sakk-szakkör bizánci sakklépéseit.
A Nyírbátori Asztalitenisz Sportegyesület a Korona Teátrumban tart bemutatót Gergely Gábor és Kriston Zsolt vezényletével.
A motorosok, a modern lovagrend helyi képviselői is megszólíttatnak, és vállalják a szereplést.
A Mathias Rex Egyesület gyerekfoglalkoztatói is a kort segítik átélni, Mátyás páncélos lovagjaivá öltöztetve be a nagyérdemű legbátrabbjait.


Az Őskultúra Alapítvány viking hajója szellemhajót idéz, Nap-Hold bárkát, mely ködből jön elő vidékünk őrlelkeit hordozva.
Az eget ostromló reneszánsz ünnepi évében a Hunyadi mondakör fokozatosan előtérbe keerül. Számomra eldőlt, a lovagküzdelem csak a Hunyadi hősénekek hangján szólalhat meg az idén. És a legnagyobb feszültség pillanatában Lilla kisfiának tiszta hangján szól a Miatyánk.
A Mátyás mondakör – a népmesei igazságtevőtől az éggel párbajt vívó héroszig – ezerszínű Közép-európai kaleidoszkóp-képet mutat. Ítélet alatt álló korunkban különösen aktuális a felhangzó szlovén Mátyás monda üzenete, mely morális tanulságként összegzi a történetet. 
S végül a nagy, égbe szálló lampionok a közösség vágyait röpítették az éjszakai égbe.

Vannak emberek, akik kamaszkoruk múltán sem szakítanak az extrém élmények iránti vággyal. Ha vagyunk oly szerencsések, hogy házunkat nem fenyegeti háborúság, nincs felénk éhínség, földrengés vagy árvíz, akkor kénytelenek vagyunk mesterséges izgalmak után nézni. Némelyek megelégszenek a horrorfilmekkel, mások valóságshow-ban dobják szecskavágóba énjük maradékát. Rossz választás, perverzió, mentális önfertőzés.
Mi nem hiszünk az ilyen lagymatag és ab ovo elvetélt módszerekben, stílusosan viszünk izgalmat az ingünk alá. A hétköznapok önpusztító kényelmének sokfajta nyavalygása helyett ezen a héten a Szárnyas Sárkányt választjuk.
Megmártózunk a nyírségi tájban, egy letisztult, kellemes közegben múlatjuk az időt. Teret adunk bordáink közt a felszabadult, jóízű nevetésnek. Mezítláb lépkedünk a Papok-réti tó partján, ahol lenszirom simogatja a bokánkat, aztán sárkányhajóra szállunk. Hollóének száll felénk a toronyból, később talán cirkuszba is megyünk. Jegyünk van egy koncertre és éjfélkor még mesét is hallgatunk.
Még ha a legkisebb fiú is vagyunk, mi aztán nem küzdeni akarunk a sárkánnyal. Barátjává leszünk és ő a miénk, engedi majd, hogy a hátára üljünk. A választást a királylányra hagyjuk. Mielőtt fáradtan, de boldogan hazaindulunk, ők is megértik, a lány meg a sárkány, hogy valóban „a legszabadabb emberek gyülekezete ez”.

Az évkörben a nyári napfordulóhoz, és az aratáshoz kötődik ez az ünnep.
A történeti időben a város fénykora szorosan kapcsolódik a Báthoriakhoz. Nevükhöz fűződnek a sárkányölő legendák a néphagyományban. Kultuszuk rendjét időben is követtük, figyelembe véve a nagy évfordulókat. Évről évre keressük a hívó szót, az adott évi aktuális ünnephez. 1996 óta sorra vettük a nagy egyéniségeket a híres családból.
A rendalapító : Luxemburgi Zsigmond királyunk. Hosszú élete kész regény – ő volt a kor szépségideálja, számos ábrázolás készült róla. Mai értelemben is „Eurokomform” személyiség volt. A nagyapja francia földön esett el mint kóbor lovag a száz éves háborúban, apja IV. Károly a csehek nagy királya, a visegrádi hármak egyike volt.
Nagy Lajos lovag-királyunk szemelte ki Zsigmondot vejének. Mária leánya vőlegényét 9 éves korától udvarában neveltette. A Lajos halálát követő zűravaros időszakban véres trónviszályok után került 19 évesen a magyar trónra. Uralkodásának kezdete nem ígért sokat, bábnak tűnt az oligarchák harcában. Felesége, Mária ifjan halt meg egy lovas balesetben, Zsigmond fél évig 1404-ben a magyar urak foglya volt. Végül, nem kis részben épp a sárkányos lovagrenddel, megszilárdította pozícióját. A törökök ellen nemzetközi hadat szervezett, de Nikápolynál, majd Galambócznál is súlyos vereséget szenvedett a keresztény sereg, ő maga is épp hogy élve megmenekült.  Vallásbékét akart, de a Constanzi zsinaton megégették Husz Jánost, s ezzel 20 évre a huszita háborúkba sodródott. Végül mert céljait szívósan képviselte mindent elért, Német-római császárként halt meg. Nálunk, megépítette a budai friss palotát, művészeket, mestereket hozott az éhező francia földről, s elindította a reneszánsz virágzást.

A Hunyadiak eredete a kor pikáns beszédtémája volt. Ha hihetünk Heltainak, s a népi énekmondóknak: a nagy Hunyadi János alighanem Zsigmond természetes gyermeke volt.  A történet igazi reneszánsz mese: az ifjan, megözvegyült király Erdélybe megy, s ott elébe hoznak egy világszép leányt. A király kapcsolatukat igazolandó gyűrűt ad a szép Morzsinai leányzónak,. A nő fiút szül, s a gyűrűvel, s a kis Jankulával elindul Budára. Az úton a gyűrűvel játszódó gyermektől egy holló elragadja a drága bizonyítékot. Az asszony bátyja íjat ragad, s lelövi a madarat. A budai piacon a király a bizonyíték alapján elismeri fiának, de mert ismét nős, nem nevesíti, ám Vajdahunyad várát neki adja. A román énekmondók is így éneklik, a szerbek meg Lazarevics szerb királyt sejtik Szibinyányi Jank apjának.

A fesztivál előtt a vonaton, útban Bátor felé, a Hunyadi énekeket olvasom Kiss Károly fordításában . Megdöbbenek: az egész Délvidék, szerb-horvátok, macedónok, románok, szlovének magukénak vallják Szibinyányi Jankót, Jankula vajdát, Jankul vitézt, és vele küzdő fiatal unokaöccsét, Szekula bánfit. Králjevics Márkóval, a macedón királyfival együtt éneklik meg hőstetteiket. Miképp tombolnak a kocsmában, vödörből vörös borral itatva szilaj lovaikat, hogyan verik át a törököt, hogyan mennek tűzbe, a halálba… Hogyan váltanak alakot sólyom vagy szárnyas kígyó képibe.
Arany szerint a dicső Hunyadi János neve híre él örökké nálunk is. Valóban így van ez? Vajon hányan tudják, hogy érte szól a harang délben, s hányan vitatják e tényt?
Nálunk miért Mátyás?
Hírét, nevét fiára, Mátyás királyra ruházta az utókor – tán lelkifurdalásból, hisz amíg élt lázadoztak ellene. Ám amint szemét lehunyta, csőstől szakadt ránk a baj, s megszületett a közmondás: meghalt Mátyás király, oda az igazság!  Mint ahogy oda lett az ország is. Hát egyre nő szemünkben az utolsó nemzeti király, akinek a fejére angyalok tették a koronát, aki álruhában járt…

T. M.

---

18.00   Fesztiválnyitó felvonulás a belvárosban
18.30 - Minorita udvar Szárnyas Sárkány Utcaszínházi Kompánia: Parádé
18.45 - Vásártér Óriás-sakk játszma a Semper Idem zenekar kíséretével
19.30 - Toronyszínpad A Hollóének koncertje
20.00 - Korona Teátrum Talán Teátrum: Tökmakk (bélteki parasztkomédia két részben)
20.00 - Dóm Taurin Cirkuszcsoport: Egy (majdnem) klasszikus mese
21.30 - Korona Teátrum A VAN koncertje
22.00 - Minorita udvar A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős bábszakos hallgatói: Leander és Lenszirom
24.00 - Méhes „Éjféli mese” – előadja Zalán Tibor költő, drámaíró - performance és előadóest

10.00 - Korona Teátrum és Fesztiválkocsma Asztalitenisz-show és körmérkőzés a Nyírbátori Asztalitenisz S. E. rendezésében Gergely Gábor és Kriston Zsolt közreműködésével
11.00 - Múzeum kert MÉG Színház: Árgilus királyfi
15.00 - Múzeum kert Kuckó Művésztanya: A csikóval vemhes paraszt. Kel a borjú. Ellopott kakas
16.00 - Toronyszínpad A Ninjahelikopter koncertje
16.30 - Múzeum kert MÉG Színház: Élet és halál vetélkedője
17.30 - Korona Teátrum Vojtina Bábszínház: A helység kalapácsa
18.30 - Minorita udvar Semper I Dem: Világzenei dramatikus koncert
19.30 - Múzeum kert Zsámbéki Színházi Bázis és a Szép Színházi Stúdió: Old Death
21.30 - Minorita udvar Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház (Ukrajna): Liliomfi
22.00 - Dóm, Toronyszínpad és Fesztiváltér FIRE-JAM-SESSION: Commedia mortale (zsonglőrök, gólyalábasok, tüzesek) a Szárnyas Sárkányok, a Taurin, Gora Krisztián és Együttese, az Ifjú Sárkányok  és a fesztivál zenészeinek közreműködésével
24.00 - Méhes „Éjféli mese” – előadja Pálfi Ágnes költő, esszéista - performance és előadóest

2008. július 6., vasárnap

10.30 - Korona Teátrum Ládafia Műhely: Az ördög kilenc kérdése
11.30 - Fesztiváltér Szárnyas Sárkányok: Don Sajn - Commedia Dell ' Arte
15.00 - Múzeum kert Kuckó Művésztanya: Itt járt Mátyás király
15.30 - Fesztiváltér Jankovics Péter: Petőfi Sándor: Szeretnek az istenek engem (A helység kalapácsa)
16.00 - Múzeum kert UTCA-szak: Az angyalarcú démon avagy bescsületgyilkosság a mozi Mekkájában
16.30 - Fesztiváltér ORT-IKI: Kökény Matyi
17.00 - Korona Teátrum Fehérváry Lilla - Kátai Zoltán: Reneszánsz mese-táncház
17.30 - Minorita udvar Collegium (Románia): Múzsák kertje - régizenei koncert
19.00 - Minorita udvar Forrás Színház: Pontianus császár históriája
20.00 - Minorita udvar Magyar Utcaszínházi Fesztiválzenekar koncertje
21.15 - Fesztiváltér Ondadurto Teatro (Olaszország): Un certo de Molière
22.15 - Fesztiváltér „Sárkány kereszt alatt” – fesztiválzáró előadás – sárkányégetés, tűzijáték. A fesztiválzáróban a közönség részt vehet. Kívánság-lampionok a helyszínen vásárolhatók.

---