Szárnyas Sárkány Rendezvény

A 41. Nyírbátori Zenei Napok nyitóhangversenyén ritka vendég, Észtország egyik legjobb hangszeres együttese, a Pärnu City Orchestra lép föl. Az európai közösség két távoli zenei élete kapcsolódik így egymáshoz. A műsorösszeállítás is arra törekszik, hogy érzékeltesse: a két nép nemcsak a finnugor közösség okán, de zenetörténeti hagyományai révén is rokonságot tart.

Eduard Tubin, az észt nemzeti zene egyik legnagyobb alakja Kodálynak alkalmi tanítványa, Bartóknak nagy tisztelője volt, a két nagy magyar szerző törekvéseit modell-értékűnek, az észt zenei kibontakozás mintájaként értékelte. Kratt című balettszvitje Kodály szellemében merít az észt folklórból, az észt nemzeti intonációt nagy mesterségbeli tudással állítja a hallgató elé. A 60 éves Orbán Györgyöt köszönti a hangverseny, Szent Ferenc Naphimnuszának előadásával. A darabválasztás egyben utalás a 800 éve született Szt. Erzsébetre is, akinek eszméi és mítosza éppen az Assisi-i rendalapító eszmerendszeréhez kötődik. Az Orbán-mű szólistája napjaink egyik kiemelkedő énekes-sztárja, a szoprán Bátori Éva, aki a klasszikus operaszerepek mellett korunk zenéjének is egyik legavatottabb tolmácsolója. Orbán szólókantátája fölényes vokalitást és mély beleélést követel az előadóktól, a szakrális tartalom, a mondanivaló kozmikus dimenziója, a kortárs zenei nyelvben továbbélő műfajtörténeti hagyomány kivétele és közvetlen zenei élményt nyújt a hallgatónak, különösen a nyírbátori Református templom párját ritkító terében.

Magyarország egyik legszebb gótikus temploma 1488 és 1511 között épült. Báthory István erdélyi vajda a Báthoryak mauzóleumának szánta az egyhajós, monumentális épületet. A csipkefinom hálóboltozat, a reneszánsz faragványok, a fejedelmi sírok, a késő reneszánsz fa harangtorony együttesen páratlan atmoszférát teremt.

Beethoven drámai hangulatú koncertáriája, és a talán legnépszerűbb bécsi klasszikus alkotás, Beethoven V. /Sors/ szimfóniája egészíti ki a fesztivált megnyitó zenekari est műsorát.

Nyírmihálydi, 2007. 08. 18. (szombat) 19.30 - Református templom

Nyíracsád, 2007. 08. 24. (péntek) 19.30 - Református templom

Ének a honfoglalásról, három király-ének (Szent István, Szent László, Mátyás király), kuruc dalok, Rákóczi megtérése; ének Bocskai haláláról, „Sárospataki” ének, Balassi dalok, ’48-as dalok, Brahms: V. Magyar tánc, „Hazám, hazám…”, „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország…” ; a Honfoglalás c. filmből a címdal; Sebő F. két József Attila dal: „Rejtelmek…”, „A hetedik te magad légy…”

A játékos név két énekest és egy gitárművészt takar, akik szellemesen szerkesztett műsoraikkal sok örömet szereznek közönségüknek. Ezúttal ezer év jellegzetes magyar dallamait fűzték fel egy történeti-zenetörténeti szálra, hogy hallgatóikat is meglepjék a magyar zene sokszínűségével, szimbólumaival, a magyar zenei karakterek sokaságával. Az „Operaházy” előnév pedig a színvonalas énekművészet biztosítéka. A „lovagok” előbb Nyírmihálydiban, a XIII. század második feléből származó román stílusú templomban lépnek föl, majd Hajdú-Bihar legrégebbi, ma is használatban lévő Árpád-kori templomában, a nyíracsádi református templomban hallhatók. Itt is értékes faliképek, egy 300 éves reneszánsz szószék és XVIII. századi barokk stíluselemek teszik gazdagabbá a zenei élményt.

Nyírbátor, 2007. 08. 19. (vasárnap) 20.00 - Múzeum udvar

Mozart: A Varázsfuvola

A Merlin Színház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak előadása

Fridenthál Zoltán, Herczeg Tamás, Kiss Diána Magdolna, Mátyássy Bence, Polgár

Csaba, Radnay Csilla, Roszik Hella, Szabó Tamás, Szilágyi Katalin, Takács Nóra

Zenészek: Marschall Tamás, Pagonyi András, Selmeczi Borbála, Seres Tamás, Szabó Hunor, Szabó Mónika

Mozart Varázsfuvolája az egyetemes szellemtörténet egyik csúcsa, semmi mással nem mérhető remekmű, az európai ember általános műveltségének, önazonosságának egyik alapja. Páratlan zenei és dramaturgiai tisztaság jellemzi, mely minden korban teret enged a mindenkori „homo ludens” fantáziájának, az elmélyült és egyben önfeledt filozofikus játéknak. A Színház- és Filmművészeti Egyetem frissen végzett hallgatóiból álló együttes, néhány kitűnő muzsikus segítségével, Novák Eszter és Ascher Tamás irányításával különleges előadást hozott létre, mely játékos természetességgel ötvözi a népi színjátszás, a vándorszínház, az operajátszás és a modern drámai színházi formák stíluselemeit. A Merlin Színházban színrevitt előadás külön erénye, hogy bármely térben előadható.
A Minoriták egykori barokk kolostorának (Báthory István Múzeum) udvara természetesen ideális helyszín a magát önirónikusan Zenés-színész Műkedvelő Egylet-ként aposztrofáló társulat számára. Az előadás láttán pedig arra gondolhatunk: Mozart odafentről élvezettel figyeli a szövegíró-színigazgató Emmanuel Schikaneder hajdani társulatának kései utódait.

Nyírbátor, 2007. 08. 20. (hétfő) 19.30 - Református templom

Ünnepi Hangverseny

A 125 éve született Kodály Zoltán műve előtt tiszteleg a Nyírbátori Zenei Napok hagyományos augusztus 20-i ünnepi hangversenye. Ennek különös jelentőségét adja az is, hogy 41 évvel ezelőtt Kodály zenepedagógiai elvei, a művészeti életre vonatkozó útmutatásai teremtették meg azt a jótékony általános kulturális légkört, melyben maga a Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozata is megszülethetett. Kodály személyisége és formátuma látványosan fölülírta a kor politikai rendszerének irányzatait, a „szocialista realizmust”, és magas szintű értékes művészetet szorgalmazott a legszélesebb társadalmi rétegek számára. Azt képviselte, hogy a széleskörű zenei műveltség, a zenei érték fölismerése a népzenétől a magas művészetig nemzeti önbecsülésünk része, s e nélkül szegényebbek, kisebbrendűek vagyunk. Írásaiból kitűnik, hogy koncepciója történelmi hivatástudatra épült, a magyarság közművelődési helyzetét máig korszerű történeti perspektívában vizsgálta.

A Fölszállott a páva / Változatok egy népdalra című szimfonikus mű Kodály művészetének kvintesszenciája. Nem véletlen, hogy az elmúlt több mint fél évszázad alatt tartalma, szimbolikája egyre gazdagszik, kompozíciós technikája, briliáns hangszerelése, anyagkezelése századunknak kimagasló zenei alkotóját állítják elénk. A kiegészített. észtországi Pärnu City Orchestra-t Jankó Zsolt, a kivételes tehetségű fiatal kolozsvári karmester vezényli.

Az ünnepi est másik műsorszáma Liszt pazar szépségű virtuóz A-dúr zongoraversenye. Szólistája a magyar zongoristák legújabb nemzedékének kiváló képviselője, Réti Balázs.

Kevesen tudják, hogy augusztus 20-a nemcsak Magyarországnak, de Észtországnak is nemzeti ünnepe, a Függetlenség Napja. A fesztivál és az észt vendégzenekar a 110 éve született Heino Eller (1887-1970) művével köszönti az ünnepet és az észt-magyar barátságot.

Máriapócs, 2007. 08. 20. (hétfő) 19.30 - Görög katolikus bazilika

Zajta, 2007. 08. 21. (kedd)) 19.30 - Római katolikus templom

„Mária dicsérete”

Az Ensemble Trecanum Énekegyüttes (Strasbourg) gregorián koncertje

A gregorián korális a római katolikus egyház hagyományos liturgikus éneke, mely a kereszténység előtti gyökerekből a 3-4. században jellemző formákba tömörült, a 7-8. században kiépült, a 11. századra pedig egész Európában elterjedt. A „gregorián” jelző I. Gergely pápa (590-604) rendszerező és szervező tevékenységére utal. Hatalmas és koherens zenei kultúráról van szó, mely hajdani népzenei idiómákat egyesítve az egész európai zenélés alapjául szolgált. Kutatása, gondozása, rekonstruálása mára önálló tudománnyá vált, melynek alapjait Guéranger, Solesmes-i apát vetette meg a XIX. század közepén. A gregorián-kutatás számos fontos nyugati centrum mellett jelentős eredményeket értek el a magyar gregoriánt kutató zenetudósok is (Dobszay László és mások).

A „trecanum” szó egy ófrancia egyházi ének jelölésére szolgált. Alapja a görög „Trisagion”, melyet később a Szentháromsággal hoztak összefüggésbe. Étienne Stoffel solesmesi szerzetesektől, a gregorián liturgikus zene két kiváló szakértőjétől J. Claire-től és E. Cardin-től tanult, és a gregorián műfajok kiemelkedő specialistája lett. 1975-ben alapította Metzben a Gregorián Zenetudományi Központot, tanítványaival pedig a Trecanum Énekegyüttest, mellyel a párizsi Conservatoire I. díját is elnyerték, s meghívást kaptak Európa számos országába.

A Trecanum fellépése illeszkedik abba az egyházzenei sorozatba, melyet a Nyírbátori Zenei Napok az utóbbi években szervezett. Mindkét koncertjük helyszíne jelentős egyházi építészeti műemlék. Máriapócs a görög katolikusok világszerte ismert kegyhelye. 1731-1756 között épült, kivételes architektúrájú barokk templomban áll a Pap István vándorfestő által készített Mária ikon másolata, egy kassai mester munkája, mely az eredeti elszállítása után megismételte a könnyezés csodáját, utoljára 1905 decemberében.

Az Énekegyüttes föllép a XV. században, korábbi alapokra épült zajtai templomban is, melyet 1793-ban építettek újjá a Szatmár vármegyéből elszármazott katolikus svábok betelepülésekor. A Szent György tiszteletére szentelt templomot a gótika és a barokk harmonikus egysége jellemzi.

Csaroda , 2007. 08. 21. (kedd) 19.30 - Református templom

Encsencs, 2007. 08. 22. (szerda) 19.30 - Református templom

„Nyolcszemközt”

Az AllegrA Vonósnégyes hangversenye

AllegrA Vonósnégyest a Miskolci Szimfonikusok négy kiváló művésznője hozta létre azzal a céllal, hogy az elmélyült művészi produkciót, az ismeretterjesztést és a szórakoztatást egységbe foglalja. Koncertjükön különböző karakterdarabok szerepelnek különböző zenetörténeti korokból és stílusokból. A zenélés örömét, a vonósnégyes végtelen hangszeres lehetőségeit érzékelhető előadásuk a 2006. évi, jubileumi fesztiválon is nagy sikert aratott. Ez évi koncertjük helyszínei az encsencsi és a csarodai református templom. Mindkettő a XIII. században épült becses műemlék. Csaroda csodálatos, késő román stílusú, freskókkal díszített temploma évek óta résztvevője a Nyírbátori Zenei Napoknak.

Harmonia terrena

– Misztériumjáték Árpád-házi Szent Erzsébetről, Szent Margitról és Jolántáról –

Közreműködik:

Palya Bea – ének,

Mesélő: Vargha Zoltán

A Szent Erzsébet év kiemelkedő eseménye volt a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megrendezett ősbemutató. A budapesti, sárospataki és váci előadások sikere igazolja, hogy nem csak értékes, de széles közönség rétegek érdeklődésére számot tartó produkció született.

Az alkotók szándéka szerint a kortárs irodalmi mű, az erre reflektáló, nagy zenei apparátust megmozgató zenei válogatás együttese éri el azt a drámai hatást, amit a hallgatóság lelkes tapssal hálál meg.

A budapesti Europoetica sacra nemzetközi művészeti fesztivál tapasztalatai alapján alakult ki az a gondolat, amely alapján kifejezetten templomi térre komponált mű született. A vallásos emberek számára vallásos élményt, a színházi eseményre érkezők számára katartikus élményt jelenthet a részvétel. Szent Erzsébet, Jolánta aragóniai királynő és Szent Margit történelmi figurák voltak. Történetüket az előadás olyan módon mutatja meg, hogy a ma élő emberek számára is fontos emberi döntéseket, ezek lehetőségét, ill. ezeknek a döntéseknek a következményeit állítja a középpontba azt sugallva, hogy a fontos emberi kérdések talán változatlanok, ahogy a lehetséges megoldások is. Minden történelmi kor felelős szereplőinek szembe kell nézniük ezekkel a kérdésekkel.

A templomi tér az előadás szerves része, természetes közege. Tudatosan a templom liturgikus nyelvén szólal meg a darab, akár a szövegekre, akár a zenei válogatásra, akár a térben végrehajtott mozgásokra gondolunk. Ez a formanyelv ismerős lehet a templomot használó vallásos embereknek, de az alkotók szándéka és reményei szerint izgalmas, új tapasztalat a csak művészi élményre vágyók számára is.

Báthori István, a kenyérmezei hős 1480 körül emeltette Nyírbátor jelentős műemlék-templomát, a római katolikus vagy minorita templomot. Az architektúrájában gótikus, barokk elemekkel a XVIII. században kiegészített robusztus épület belsejében található a kivételes művészettörténeti értékű Passió vagy Krucsay-oltár. Történetében ferences szerzetesek is szerepet játszottak, majd a minorita rend gondozásába került.

Nagykálló, 2007. 08. 23. (csütörtök) 19.30 - Református templom

Közreműködik: Kele Brigitta, Molnár Mária, Pataki Adorján, Sándor Árpád

Bennünket, magyarokat természetesen a Kodály-évforduló eseményei kötnek le, de a zenei világ Schubert születésének 210. évfordulóját ünnepli. A klasszikus zene bámulatos dallaminvencióval megoldott géniuszát gyakran kötik a biedermeierhez, kortársai csak nagyon csekély mértékben vettek tudomást róla, pályáját sikertelenség és értetlenség jellemezte. Molnár Antal, a nagy magyar zenetudós írja róla: „Schubert nem az az érzelmességtől csöpögő nyárspolgár, ahogyan az utókor gyakran látni szerette, hanem romantikus lángész.” Művészetében „minden egyes ötletnek, formaelemnek önmagában megálló fontos jelentése, különleges súlya van. E művészet elsődleges elemei: áradó melódia, öncélúan jellegzetes harmonikus aláfestés, átható erejű kolorit.”

Schubert 31 évesen, monumentális életművet maga után hagyva, 1828-ban halt meg, de híres Befejezetlen szimfóniája jóval korábban, 1822-ben keletkezett és a szokástól eltérően csak két tételt tartalmaz. Ám azok tökéletes arányai, olykor drámai, olykor titokzatos és személyes intonációja a zenei szépség magasrendű megnyilatkozásai. Halála után Schumann és Liszt is sokat tett Schubert népszerűsítéséért, ám teljes valójában csak a XX. Századtól ismerte föl a világ ennek a lírai és tragikus lángésznek a jelentőségét.

A hangversenyen Mozart Varázsfuvola-nyitányát követően Brahms talán leginkább Schubertre utaló ciklusát, a Szerelmi dalkeringőket hallhatja a közönség. 2003 óta a Nyírbátori Zenei Napok állandó vendége a Kolozsvári Magyar Opera társulata. Ezúttal a társulat négy kiemelkedő fiatal művésze, a szoprán Kele Brigitta, a mezzoszoprán Molnár Mária, a tenor Pataki Adorján és a basszbariton Sándor Árpád lépnek föl a Brassai Sámuelről, a nagy polihisztorról elnevezett kamarazenekar társaságában.

Nagykálló monumentális református temploma csaknem minden történelmi korszakot egyesít. A XV. századi alapokon épült templom a Rákóczi-szabadságharc végén elpusztul, az új templom 1710-ben épül föl, s végső formáját az 1870-es nagy átalakítással nyeri el. Tornya 1732-ben, majd 1808-ban készült. Felújítás alatt álló orgonája Angster József műve 1886-ból.

Nyírbéltek, 2007. 08. 23. (csütörtök) 19.30 - Római katolikus templom

A Marquise Barokk kosztümös kamaraegyüttes hangversenye

Tagjai:
Blaskovics László - férfi szoprán
Felszeghy Judit - koloratúrszoprán
Gál Márta -csembaló
Szalai Zsófia - barokk furulya
Buxbaum Viktória - cselló Kocsis Dénes -ceremóniamester

Nyírbátor, 2007. 08. 24. (péntek) 20.00 - Báthori Várkastély

Barokk Est a Marquise Barokk kosztümös kamaraegyüttessel

Tagjai:
Blaskovics László- férfi szoprán
Felszeghy Judit- koloratúrszoprán
Gál Márta - csemballó
Szalai Zsófia - barokk furulya
Buxbaum Viktória - cselló
Kocsis Dénes - ceremóniamester

Napjainkban Európa-szerte intenzív érdeklődés mutatkozik letűnt koroknak nemcsak a zenéje, de tárgyi kultúrája, szokásai, életszemlélete iránt is. Egyre gyakoribb, hogy a barokk zene előadását az előadók színházi eszközökkel – korabeli kosztümök, eszközök, színpadi játék és mozgás, verselő konferálás – egészítik ki, amellett, hogy maga a zenés megszólaltatás is historikus jellegű. Átlagos koncertlátogató számára szokatlan például, hogy bizonyos magas hangfekvésben írt énekszólamokat nem női, hanem férfi szoprán szólaltat meg. Saját korukban kasztráltakra bízták ezeket a szólamokat, melyeket mára erre szakosodott, speciális énektechnikát alkalmazó énekművészek adnak elő.

A Marquise Együttest Felszeghy Judit koloratúr-szoprán és Blaskovics László férfi-szoprán énekesek alapították, virtuóz és lírai áriák, barokk dramatikus művek, különleges, két szopránra írt duettek, korabeli hangszerszólók megszólaltatására. Magyarország legszebb barokk helyszínein lépnek föl. Az együttes kifinomult hangzásvilágát a férfi és női szprán együttese adja.

A két különböző helyszínre más-más műsorváltozat készült. A nyírbélteki, középkori eredetű római katolikus templomban a barokk egyházi zenélés gyöngyszemeiből kapnak válogatást az érdeklődők, főként Vivaldi és Händel-remekművek részleteit, a frissen fölújított reneszánsz Báthori Várkastélyban pedig játékos, változatos világi műsort hallhat a közönség, melynek íve a korai barokktól a rokokóig fogja át a zenetörténet egyik legpompásabb száz évét.

Nyírbéltek temploma a középkori magyar templomépítészet egyik remeke, 1222-ből, az Aranybulla esztendejéből való. Szerencsésen megőrizte az építés korának stílusjegyeit. A templom kincsei, a híres nyírbélteki falfestmények Zsigmond-koriak. A Köpönyeges Máriát, az apostolokat és a kálvária jeleneteit ábrázoló freskók nagyszerű atmoszférát teremtenek a muzsika számára.

Graciela Araya (Chile) és a Kolozsvári Magyar Opera Zenekarának hangversenye

A kiváló angol karmester, Harry Spence Lyth a berlini és Sydney-i zeneakadémia tanára, az 1992-es emlékezetes budapesti Ariadne-bemutató karnagya honfitársa, Sir Edward Elgar híres koncertnyitányával indítja a Nyírbátori Zenei Napok zárókoncertjének műsorát. Elgar éppen 150 éve született és az angol zene megújítójaként az angol szimfonizmus megteremtőjeként tartjuk számon. Híres művének, a Cockaigne-nek alcíme: In London Town, „Angol táj, angol ecsettel”, pontosabban karmesteri pálcával. Elgar igazi műfaja az oratórium és a kantáta (Apostolok, Gerontius álma, King Olaf, stb…), mégis az Enigma-variációk és a Cockaigne című zenekari művei váltak nemzetközileg ismertté.

Hector Berlioz, a nagy francia zeneszerző (1803-1869) művészetét a szélsőséges érzelmek, a drámai és kultúrtörténeti ihletettség, a romantikus látomások jellemzik. Életművének alapvető problémája a zene egyesítése a drámával. Ez magyarázza különös műfajait: szimfonikus költemény, drámai legenda, programszimfónia, stb… Ide sorolhatjuk a Kleopátra halála c. zenekari dalciklusát is. Zenéjének kifejezőereje elsősorban zseniális hangszínérzékéből és hangszerelési tudásából táplálkozik. Képzeletvilága leginkább Victor Hugo és Delacroix regényes látomásaival rokonítható.

Graciela Araya fellépése a dalciklus szólistájaként a fesztivál kiemelkedő eseménye. A kiváló chilei mezzoszoprán a világ csaknem minden nagy operaházában énekelt, a berlini Deutsche Opertől a Metropolitanig, a Covent Gardentől a bécsi Staatsoperig, mégpedig korunk legnevesebb karmestereinek és rendezőinek az irányításával.

A zárókoncert második felében Rimszkij-Korszakov világhírű zenekari szvitje,a Seherezádé csendül föl. A szerző a XIX. Század orosz zenjének kétségtelenül egyik legnagyobb alakja, aki az új orosz nemzeti művészet gondolatával indult el művészi útjára, és ösztönösen közeledett Liszt és Berlioz szabad, fantáziaszerű, romantikusan „föloldott” formáihoz és hangjához. Alkati adottságai tették különösen érzékennyé a mesék és legendák fantasztikus és színes birodalma iránt. A Seherezádé is ezekből a gyökerekből fakad, s burjánzó színeivel, pompás hangszeres bravúrjaival, széles epikájával, atmoszférateremtő erejével méltán vált világslágerré.

A Kolozsvári Magyar Opera zenekara állandó vendége a fesztiválnak. Kivételes hangszeres felkészültsége, alkalmazkodó készsége és egységes hangzása a fesztivál legbiztosabb pontja.

Nyírbátori koncertek esetében
- elővételben: 1 200 Ft,
- a helyszínen: 1500 Ft,
- a szakmai jegy ára 500 Ft.

Kivétel: Az augusztus 24-ei Báthori Várkastély-beli vacsorával egybekötött barokk est, amelynek a belépődíja 3 000 Ft.

A nagykállói koncert esetében
belépődíj: 500 Ft, nyugdíjasoknak és diákoknak: 300 Ft

A többi hangverseny látogatása ingyenes!

művészeti vezető: Selmeczi György
producer: Dózsa György

Kiállítások

Válogatás a II. Nyírbogáti Képzőművészeti Alkotótáborban született alkotásokból

Helye: a Nyírbátori Közművelődési és Idegenforgalmi Kht. (4300 Nyírbátor, Szabadság tér 8-9.)
A megnyitó ideje: 2007. augusztus 17. (péntek) 17 óra
A kiállítást megnyitja: Dr. Cservenyák László, a Szatmár Múzeum igazgatója
www.nykk.siteset.hu

megnyitó ideje: 2007. augusztus 17. (péntek) 18.30 óra
A kiállítást megnyitja: Pardi Sándor, a Hajdú-Bihari Grafikai Művésztelep vezetője.

www.bathorikastely.hu

Észtország képei

Helye: Református templom sekrestyéje Nyírbátor
A megnyitó ideje: 2007. augusztus 20. (péntek) 19 óra
A kiállítást megnyitja: Balogh László, a Balogh Gyűjtemény tulajdonosa,
a Zászlómúzeum létrehozója.
vendegvaro.hu

Nyírbátori Zenei Napok

Nyírbátor, 2007. 08. 17. (péntek) 19.30 - Református templom

Közreműködik: Bátori Éva - szoprán

Nyírmihálydi, 2007. 08. 18. (szombat) 19.30 - Református templom

Nyíracsád, 2007. 08. 24. (péntek) 19.30 - Református templom

Nyírbátor, 2007. 08. 19. (vasárnap) 20.00 - Múzeum udvar

Mozart: A Varázsfuvola

Nyírbátor, 2007. 08. 20. (hétfő) 19.30 - Református templom

Ünnepi Hangverseny

Máriapócs, 2007. 08. 20. (hétfő) 19.30 - Görög katolikus bazilika

Zajta, 2007. 08. 21. (kedd)) 19.30 - Római katolikus templom

„Mária dicsérete”

Az Ensemble Trecanum Énekegyüttes (Strasbourg) gregorián koncertje

Csaroda , 2007. 08. 21. (kedd) 19.30 - Református templom

Encsencs, 2007. 08. 22. (szerda) 19.30 - Református templom

„Nyolcszemközt”

Az AllegrA Vonósnégyes hangversenye

Harmonia terrena

Közreműködik:

Palya Bea – ének,

Mesélő: Vargha Zoltán

Nagykálló, 2007. 08. 23. (csütörtök) 19.30 - Református templom

Nyírbéltek, 2007. 08. 23. (csütörtök) 19.30 - Római katolikus templom

A Marquise Barokk kosztümös kamaraegyüttes hangversenye

Nyírbátor, 2007. 08. 24. (péntek) 20.00 - Báthori Várkastély

Barokk Est a Marquise Barokk kosztümös kamaraegyüttessel

Graciela Araya (Chile) és a Kolozsvári Magyar Opera Zenekarának hangversenye

Belépődíjak

Kiállítások