Magyar Utcaszínházi Fesztiválzenekar
Péntek, 18.20, Toronyszínpad
Koncert
A nyírbátori Szárnyas Sárkány Nemzetközi Utcaszínházi és Bábfesztivál megnyitó felvonulását követi a Madárdal-tagokat is magába foglaló Magyar Utcaszínházi Fesztiválzenekar előadása Fehérváry Lilla vezetésével. A MUF tagjai ott voltak a bátori Szárnyas Sárkány 15 éve lerakott tojásában. Idén a tojás felrepedt, s az onnan kikelt sárkányfiak indítják be az ünnepet sípokkal, dobokkal, nádi hegedűvel. „Kísérjük zenével anyánk nagyhalálát, s várjuk újbóli életre kelését!”
A MUF tagjai:
Kátai Zoltán, Róka Szabolcs, Vaskó Zsolt, Bálint Károly, Bese Botond, Magyar József, Szabó Balázs, Fehérváry Lilla, Szász Zsolt, Gyönyörű Zsiga
Cantiere Ikrea (Olaszország)
Péntek, 19.00, Fesztiváltér
Szombat, 16.00 Toronyszínpad
"Circo 900"
A háború utáni Olaszországban jónéhány család kísérletezett vándormutatványoskodásból megélni. Az egész família fölkerekedett, s városról városra leginkább gyalog járva produkciókat mutattak be a tereken adományok reményében. A Cantiere Ikrea ezen elődök nyomdokain alakította saját repertoárját. A kopott jelmez, s a látszólag amatőr báj, magas szakmai képzettséget rejt. Ők is kordéval jönnek, majd előkerülnek a hangszerek, a dob, a tangóharmónika és társaik. A közönség nemsokára úgy érzi magát, mintha egy ötvenes évekbeli fekete-fehér olasz filmbe került volna.
Mozgó Műhely
Péntek, 20.30, Múzeumbejárat
Szent Iván éjjelén
A jó öreg Shakespeare csodás műve alapján készült előadásunk, amely csak egy szálát fűzi fel az eredeti műnek. A négy szerelmes szövevényes szerelmi hercehurcáját emeltük ki, és szőttük össze tánccal, kontakt-elemekkel, mozgással és zenével. Ott az együttalvás, az együttnemalvás, a mássalalvás, a bizsergő érzés a lágyékban. És még a miértengemszeret, a miértnemengemszeret, a miértcsakjátszikvelem, a másiknaknagyobbvan… A szerelmi játékok, a "nyelvi"-játékosság, a csalódás érzéseit tartottuk a legfontosabbnak, és kiemelendőnek. Talán éppen életkorunk okán. A kiszámíthatatlanság kételye, és az ösztönlénység vezérli a négy fiatalt (bennünket).
Azért a történet nem ennyire epikus: nincs pukk, nincs díszlet és kellék sincs. Van szöveg, meg zene. Mozgunk és szövegelünk.
Kátai Zoltán
Péntek, 21.00, R. k. templom
Koncert - Wathay Ferenc dalai (1603-1606)
„Gyermekkoromban kezdtem, különböző zenei stúdiumok után, 1983 óta hivatásszerűen zenélek, énekelek, 11 évet töltöttem a Mákvirág népzenei együttesben. Velük a nagyvilágot, Dinnyés Józseffel Magyarországot jártam; muzsikáltam Kecskés Andrással, Kobzos Kiss Tamással. A zenén keresztül jó barátságba kerültem Sebő Ferenccel, Cseh Tamással, a Kaláka Együttessel, verséneklőkkel, utcaszínházi csepűrágókkal, népzenészekkel és néhány fiatal énekmondóval. Szerencsés vagyok, mert a kedvenc időtöltésem egyben foglalkozásom is: a históriás énekek és a reneszánsz magyar dal. Gitáron, kobzon, kontrán, lanton, fidulán magam tanultam, bár mindig akadtak segítő jóbarátok.
Naná Színház
Péntek, 21.30, Minorita udvar
Hajdú rege
A 2000-ben alakult amatőr színjátszó társulat 35 aktív taggal működik. Megalakulásunk óta sok sikert mondhatunk magunkénak. Ennek titka az egyes tagok kimagasló színészi munkáján túl az eredetiségükben keresendő. Csak saját darabot adunk elő, s a tagok egyéni karakterére írt figurákat játszunk. Helyzetünkből adódóan kistelepülések színházi igényeiben gondolkodhatunk.
Honvéd Kamaraszínház
Péntek, 21.30, Nagyszínpad
Szíkölök
2004-ben hatalmas sikert aratott a magyar színházi életben a Bozgorok című előadás, amellyel a Szegedi Alternatív Színházi Szemlén (SzASzSz) Rusznyák Gábor elnyerte a Legjobb rendezés díját. A Színházi Kritikusok Céhe ugyanebben az évben a Legjobb független színházi előadásként ítélte meg a darabot.
A Szíkölök „születő”, a próbák során kialakult színházi szövege, egy különböző korokban és helyszíneken játszódó laza szerkezetű jelenetfüzér, formája a mese. Mese a székelyekről, történelmükről, szokásaikról, felhasználva azokat a közhelyeket, amelyeket mi, „magyarországi magyarok” tudunk, gondolunk vagy képzelünk „róluk”.
Szereplők, avagy a mesélők: Fazakas Júlia, Kovács Ágnesanna, M. Simon Andrea, Szőcs Erika, Dióssi Gábor, Domokos László, Győry András Botond, Kátai István, Molnár Csaba, Bocskor Salló Lóránt
Dramaturg: Ari Nagy Barbara
Díszlet: Rusznyák Gábor
Jelmez: Őry Kati
Zenei munkatárs: Selmeczi Bori
Koreográfia: Makovínyi Tibor
A rendező munkatársa: Buzássy Adrienne
Rendező: Rusznyák Gábor
Igriczek
Péntek, 21.30, Múzeumbejárat
Koncert
Az Igriczek zenekar baráti társaságból alakult a középkor gazdag dallamkincsének hű megszólaltatására. Nevünket azoktól a középkori énekmondóktól kölcsönöztük, akik a királyi udvartartás zenészeiként megénekelték a magyar nép nagy tetteit, a hős királyok és a szentek életét. Zenekarunk ezt a hagyományt eleveníti fel, Európa-szerte ismert egyházi és népénekeket énekel, lelkesítő harci zenénk középkori ütközeteket és lovagi tornákat idéz meg. Leggyakrabban várjátékokon és középkori fesztiválokon lépünk fel önálló színpadi koncertekkel, illetve lovagi tornákat, lakomákat kísérünk.
Szirtes András
Péntek, 22.30, Múzeumkert
Szombat, 22.00, Fesztiválkocsma
A rendező filmjeinek vetítése
A mozis fölpakolja a berendezést, a vetítőgépeket, a vásznat, a hangosítót, a filmtekercseket, viszi az egészet, mint csiga a házát. És ahol tud, vetít. Most épp a Papok-réti vászonra ír fényt kurblis gépével. Afféle fényterápia ez a megfáradt lelkeknek: antidepresszáns – mellékhatások nélkül.
Szirtes András írta a Fototerápia című filmjéről még tavaly, amikor az még csak szinopszisban élt:
„...egyszer egy kínai festő megfestett egy gyönyörű tájképet. Annyira jól sikerült neki, olyan élethű volt a festmény, hogy a festő nem bírta megállni és belement, belesétált a képbe. El is tűnt benne...
Lassan húsz éve foglalkoztat ez a történet.(…) Ugyanazt a kompozíciót, amit a favázas fényképezőgéppel beállítok (egy féligáteresztő tükör segítségével) megteszem 35 mm-es filmkamerámmal is. És az expozíció kezdetekor – légyen az egy tájkép, avagy portré – elindítom a filmkamerát egészen az exponálási idő végéig. Így rögzítem azt az hosszú expozíciós időt filmszalagon, ami a fotó-festményen mindössze egyetlenegy „időtlen" képpé rögzül. (…) Az én Fototerápia etűdsorozatom is ilyen módon épülne fel a vizualitás eszközeivel.
Vizuális rokonság egy auditív anyaggal. Ezért is ajánlom filmemet Bartók Béla születésének 125-ik évfordulójára.”
Tintaló Társulat
Szombat, 10.00, Múzeumkert
Vasárnap, 10.00, Múzeumkert
Minicirkusz és felhővadászat
Játék és látvány a gyerekeknek
Szombat, 16.30, Múzeumkert
Nem akarok többé boszorkány lenni
Lilliput Társulat (Románia)
Szombat, 10.30, Múzeum bejárat
Kinizsi Pál, a Temesi Oroszlán
Történetet mondunk, bár egy kicsit régit,
De azért menj rajta atyámfia végig...
Olyan régen esett egész történetem,
Hogy akkor csak falu lehetett Debrecen.
Hét képben látható, miként vált az egyszerű molnárlegény temesi főkapitánnyá, s akinek karja vad csatákban mindenkit legyőzött, hogyan lett annak szíve rabbá egy rebbenő pillantás által. Vicsorgó vérebek, tomboló törökök, szépséges leányok, csillogó fegyverek és egy valóban működő, ódon vízimalom látható a díszes színpadon – s eközben angyali hangokon énekel az, aki tud.
Írta és rendezte: Dió Zoltán
Báb- és díszletterv: Pálfi Andrea
Zeneszerző: Gavrucza Nagy László
Zenei szerkesztő: Fehérváry Lilla
Szereplők:
Kinizsi Pál - Hanyecz Debelka Róbert
Magyar Jolánka - Stéfán Bodor Mária
Mátyás király - Lélek Sándor Tibor
Molnár - Magyar Balázs
Ali Musztafa - Daróczi István
Molnárné - Németi Emese
Angyal - Kriszta Réka Piroska
Mesélő - Szőke Kavinszki András
Majoros Ágnes
Szombat 11.00, Toronyszínpad
Százszorszép Bóbiska
Volt egyszer egy ország, ahol király csak akkor uralkodott, ha nem találtak királynőt a trónra. A Királynők Kertjének közepén állt egy csodálatos harang, amely csak akkor szólalt meg, amikor a királynőnek leánygyermeke született… Ebben a történetben a harang lakói, a lusta harangemberkék átokkal sújtják Százszorszép Bóbiska hercegnőt, mert a születését ünneplő harangszó felveri őket száz éves álmukból…
Rendezte: Bartal Kiss Rita, tervezte: Mátravölgyi Ákos, dramaturg Szász Ilona, zene: Nagy Szabolcs
Játsza: Majoros Ágnes
Francis Taillard (Franciaország)
Szombat, 12.00, Fesztiválkocsma
Vasárnap, 16.00, Fesztiválkocsma
Kintornás koncert
„Nem csak hallgatni szeretem a zenét, hanem énekelni is. Például híres sanzonokat Montandtól Nougaróig, csipkelődni az élettel, jó humorral megáldott embereket utánozni." Mondja egy igazi életművész, Francis Taillard, aki beutazta a világot, sokat látott, hallott és hódított: hallgatóságot, női szíveket. Kanadától Ázsiáig sokan megkedvelték őt és nem mindennapi hangszerét. Mint kintornás és gitáros több mint 200 dalt hangszerelt és rögzített CD-re: híres, nosztalgikus francia sanzonokat, twistet, rockot, slow-t, majd minden stílus szerepel repertoárján. Most először meghódítja a magyar közönséget is.
Dunaújvárosi Bartók Táncszínház
Szombat, 17.00, Minorita udvar
A kisgömböc
A kisgömböc összefoglaló cím. A mesejáték szűk egy óra leforgása alatt három magyar népmesét szed csokorba. A csillagszemű juhász, A kolozsvári bíró, A kisgömböc című mesék a népzene és néptánc nyelvén szólalnak meg, ötletes díszlet és színes jelmezek teszik látványossá, virulóvá az előadást. Felhőtlen szórakozás sok nevetéssel, kicsik és nagyok számára egyaránt megszívlelendő tanulságokkal.
Kíváncsiak vagytok rá, hogy mit tett a bíró Mátyás királlyal? És hogy kivel találkozott a szegényasszony legidősebb lánya a kisgömböc gyomrában? Vagy hogyan táncoltatta meg a sündisznókat a csillagszemű juhász? Megtudhatjátok A kisgömböc című mesejátékból!
Szereplők:
Bozsó Ágnes, Fejes Krisztina,
Szabó Katalin, Topperczer Anita,
Bálint Péter, Móri Csaba, Suplicz Mihály,
Thiard-Laforest Csaba, Tóth Sándor
Hangok: Boza Anita, Pálfalvi János
Jelmez: Libor Katalin
Bábok: Tikiriki Bábegyesület
Játéktér: Énekes István
Fény: Büki András
Hang: Mazán Attila
Asszisztens: Móri Csaba
Design: Bognár József
Koreográfus-rendező: Énekes István S.H.C. Harangozó-díjas
Pedro Aledo Trio (Spanyolország)
Szombat 17.00, Nagyszínpad
Koncert
A műsorban spanyol népzene és flamenco szerepel. Andalúzia, ahonnan Pedro származik, s ahol ünnepélyes táncokat járnak, a flamenco bölcsője. Pedro Aledo egyedi hangvételű népzenét, néptáncot és flamenco táncot mutat be műsorában.
Lesz majd sevillana, ami Spanyolországban nagyon népszerű és mára már világszerte azzá vált. Aztán bulerías, az ének közben előadott tánc, mely vidámságot, örömteli hangulatot áraszt, jókedvre deríti a közönséget. De nem maradnak el a cigány és rumba dallamok, vagy a fandango, a tanguillos és más ünnepélyes, vagy vidám ritmusok sem.
Nakaira (Olaszország)
szombat, 18.00 Nagyszínpad
Koncert
A Nakaira együttes 1999-ben jött létre, azzal az indíttatással, hogy felhívja a figyelmet Szicíliában a hagyományos népzenére, arra a műfajra, amely iránt a zenészek különösen elhivatottnak érzik magukat. Az első, helyi fesztiválokon való bemutatkozó koncertek után, 2000 januárjában a Nakaira megjelentette első lemezét, „Muzsika és tánc kelet és nyugat között” címmel, a milánói Ethnoworld kiadásában. A CD-t nemzetközi siker fogadta és a legjelentősebb zenei magazinokban jelentek meg róla recenziók.
Azóta a zenekar, új tagokkal és megújult, a mediterrán hagyományokra összpontosító szemléletmóddal, számos hazai és nemzetközi fesztiválon vett már részt.
Szicília a kézzelfogható tanúsága az egymástól látszólag idegen kultúrák találkozásának és keveredésének; a másság és az egymás felé közeledő muzsikák élő párbeszéde ölt benne testet.
Kuckó Művésztanya
Szombat, 18,00, Múzeumkert
Lúdas Matyi
Vasárnap, 17.00, Minorita udvar
Dufla pofon
1996-ban szobaszínháznak indultunk, majd kinőttük a szobát és a klasszikus népi színjátszás legszebb hagyományait ápolva színházzá alakultunk. A nagy díszletigényű, sokszereplős darabokkal értünk el szép sikereket. (Petőfi: A helység kalapácsa, Illyés: Tűvé-tevők, Tóth-Örkény: A falu rossza) Miután állandó, kedvenc játszóhelyünk lebontásra került, némi elkeseredés és tanácstalanság után vándorszínházzá alakultunk, új játékstílust tanultunk és az utcai komédiások egyszerű, kevés díszlet- és eszközigényű, harsány darabjaival lettünk országjáró csapat. Nyaranta a Cserehát eldugott aprófalvaiban zsinatolunk két hétig.
Berek Kati és Jámbor József
Szombat, 19.00, Múzeum lovagterem
A nénikém és én
A rozoga, öreg ház emeleti szobájában fény gyullad. Grace felül
az ágyban és nézi Kempet, aki az ajtóban áll, kezében ütött-kopott bőrönd.
„Jó, harminc évig nem jöttem. Nem értem rá. Örülsz? Miért utálsz ennyire? Az unokaöcséd vagyok, az Isten áldjon meg! Ne haragudj. Na jó. Jó. Nem muszáj szeretned. De amióta betettem a lábam, úgy teszel, mintha valami bűnöző volnék. Ez rosszul esik. Tudom, hogy nem voltam a legjobb rokon, de hát neked se maradt más. Úgyhogy nagyon örülnék, ha nem volnál folyton olyan gyanakvó. Tessék. Írd alá a végrendeleted. Énrám hagysz mindent.”
Furcsa dolgokra derül fény a magányos öregasszony és a váratlanul megjelenő, eddig távol élő rokon különös találkozásakor…
Írta: Morris Panich
Fordította: Nemes Anna
Díszlet: Daróczi Sándor, Marcos Bohorquez
Jelmez: Cserje Zsuzsa
Rendezőasszisztens: Czipó Gabriella
Rendező: Cserje Zsuzsa
Mr. Pejo’s (Oroszország)
Szombat, 19.00, Fesztiváltér
Vasárnap, 20.00, Minorita udvar
Mutabor
Mélység és egyszerűség, komédia és melodráma ötvözete a Mutabor című előadás, amely megidézi a korabeli Medrano Cirkuszt, Fellini cirkuszát, benne a halhatatlan bohócokkal. Ők a nevetés démonai, a legfontosabb szereplői az előadásnak. Jól ismerik mesterségüket és megtalálják az utat a közönség szívéhez. A látványos csillagtetős cirkuszi előadás kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánlott.
Técsői Banda (Ukrajna)
Szombat, 20.00, Nagyszínpad
Ruszin népzene a Felső-Tiszavidékről
A hagyományos máramarosi ruszin (régiesen: rutén) zenét játszó banda a Tisza felső szakaszán fekvő hajdani koronaváros, Técső és környékének legismertebb zenekara. A harmonikás Csernavec Jóska és testvérei a neves helybeli cigányzenész-dinasztia leszármazottai, hegedűseik azonban nem családtagok. A vidék zenei hagyományait mindannyian elődeiktől tanulták. Változatos repertoárjukon – a rendkívül erős interetnikus hatások miatt – szerepelnek környékbeli román, cigány, zsidó, orosz és magyar dallamok is. Először a 70-es évek elején készítettem velük felvételt. Akkor még apjuk, a legendás Jura Csernavec Manyo hegedült. Játszanak temetéseken, lakodalmakon és a ruszin lakosság egyéb jeles ünnepein.
Sárkány Nemzetközi Ifjúsági Műhely
Szombat, 21.00, Víziszínpad
Epopoï-popoï
A Csuhajda Kultúregylet a fesztivál gazdáival együttműködve negyedik éve rendez ifjúsági alkotó tábort a fesztivál hetében, 14-20 éves fiatalok részvételével. A programot rendszeresen támogatja a Nemzetközi Visegrádi Alap. Idén is lengyel, szlovák és cseh alkotókkal, barátokkal bővül a hazai csapat. Szó szerint nagy fába vágjuk a fejszénket, ugyanis a Décalages Színház (CZ) irányításával hosszú cölöpökből fogunk szerkezetet építeni, amiről majd trapézon lógnak a játékosok. A díszleteket és a jelmezek egy részét hulladékok újrahasznosításával oldjuk meg. Mi is kíváncsian várjuk, hogy mi sül ki mindebből!
Beregszászi Illyés Gyula Színház (Ukrajna)
Szombat, 21.30, Minorita udvar
Háy János: A Pityu bácsi fia
A helyszín egy magyar falu a hetvenes években. (…) A nyitóképben a falusi Jani és a pesti gyárban karriert csináló rokon, Pityu bácsi beszélget. Alma a kamrában, decis pohárban saját bor, mintha nem is létezne élet a falun túl. Pedig dehogynem: erről hoz hírt Pityu bácsi, aki fenn él a legendák földjén, Pesten. Pityu meghívja Janiékat, nézzék meg ennek a szűkös világnak a tágas fővárosát, van ott metró is mozgólépcsővel, meg új lakás. Aztán kiderül, a lakásban négyen már nem tudnak leülni, hiába igyekszik tágítani a Szokol rádióból Karel Gott a világot. Az életet csak egy üveg bor teszi kibírhatóvá esténként. (…)
A lassan gördülő párbeszédek alig érzékelhető mozgással viszik előre a darabot. A lényeg a félmondatokban, az utalásokban van. És a színészi játékban. Pityu bácsi trevirapulóveres, táskás alakja Trill Zsolt alakításában nem nevetséges hülye, hanem gyökereitől megfosztott szenvedő. Tóth László Janija – Pityu unokatestvéreként –egyszerre őrzi meg integritását, de néha fel-felvillan a lehetőség: csak sors és szerencse kérdése, kiből mi lesz. Szűcs Nelli Marika a feleség szerepében viszont teljesen önazonos marad emberként, nőként, anyaként. A világ szűkös álságosságát – nem véletlenül ördögjáték a műfaji megjelölés – inkább felerősíti, mint feloldja Háy humora. Bérczes László rendezése minimalista eszközökkel dolgozik, és ez csak növeli a hatást. (…)
(Horváth Csaba)
Mesebolt Bábszínház
Szombat, 21.30, Múzeumbejárat
Csodák kertje
A játék a XX. század egyik legeredetibb cseh bábművésze, Jiři Trnka Kert című meséjének bábszínházi változata, mely a gyermekkor titokzatos kertjébe hívja a legkisebbeket. Ez az ódon falak határolta kert változó világunk határán rejtőzik, házgyári lakótelepek tövében. Két kisfiú fantáziájának gombjára nyílik a kertkapu, melyet egy aranyszívű kőtörpe őriz. A fiúknak meg kell küzdeniük a kertben élő rosszindulatú, de a játékra mindig kész kandúrral. Ha futni kell, kétbalkezes elefántok segítik őket. A humoros helyzetekkel, meglepő fordulatokkal teli világfelfedező úton találkoznak egy mindentudó óriás bálnával. Egy kotnyeles dongólégy vihart kavar, de semmi vész! Az égiháborúért egy fergeteges nyári színházi előadás kárpótolja a nagyérdeműt. Végül titkon megleshetjük a kutyák szüreti bálját is.
Szövegíró, szerkesztő: Tömöry Márta
Rendező: Szász Zsolt
Zeneszerző: Fehérváry Lilla
Báb és díszlettervező: Szász Zsolt
Szcenikus: Boráros Szilárd
Szereplők: Császár Erika, Majoros Ágnes mv., Németh Márta, Czirók Tamás, Pető Ferenc, Németh Éva, Vajda András zenész
Technika: Simon Ottó, Joós Márton
Figura Stúdiószínház
Szombat 21.30, Nagyszínpad
Bornemisza Péter: Magyar Elektra
„Az egész játéknak az derék summája:
Mikoron Clytemnestra az ő jámbor férjét, Agamemnon királyt, ketten Aegistussal megölték volna, nagy sok ideig vígan laktak. De az király fia, Orestes, az kit bölcsőbeli korában más országba menekíte az ő testvérnénje, Electra, emberkort érvén titkon haza jüve, hogy atyja halálát mind az két bitorlón méltán megtorolná. Azért ez játékot kigyelmetek oly mulatságnak vélje, kiben emberi életnek módja az bűn ellen igazíttatik.”
Játszák: Barabás Árpád, Bálint Éva, Blénessy Enikő, Bartha Boróka m.v., Antal D. Csaba, Tamás Boglár, Boros Mária, Molnár Cs. Antal
Dramaturgia, látvány: Katona Imre m.v.
Korrepetitor: Bocskay Csilla m.v.
Rendező: Katona Imre m.v.
Lenszirom Színház
Vasárnap, 10.00, Múzeum bejárat
Lúdas Matyi
A nyírbátori illetőségű Lenszirom Színház második éve dolgozik együtt olyan gyerekekkel, akik a színházzal való kapcsolatukat hosszabb távra tervezik. Schwajda és Fazekas klasszikusa nemcsak a színházat hozza közel a kortárs nézőkhöz, hanem önfeledt szórakoztatást is nyújt. Játszák: Lúdas Matyi: Tóth Mátyás, Galiba: Csoba Adrienn, Matyi anyja: Tanyik Zsófia, Döbrögi: Juszku Mihály, Ispán: Erdei Dávid, Hajdú: Knopf Nándor, Biri néne: Prokopics Sarolta, Munkavezető: Buzogány Borcsa, Ócsó János: Nagy Levente, Zsuzsi: Prokopics Stella, Kati: Kovács Fruzsina. Rendezte: Vona Éva
Vojtina Bábszínház
Vasárnap, 11.00, Múzeumkert
Mutatványos Vitézek, avagy Lúdasmatyi Toldival Kukoriczázik
„Kik a régi idők földjét bizton barangolják, mind vidáman mondják: ezután is jön még…” No de mi ? Természetesen mese! Mese egy özvegyasszonyról, akinek volt egy fia. Hogy is hívták? Lúdas Matyi? Kukoricza Jancsi? Toldi Miklós? A Vojtina komédiásai mindentudó bábos bódéjukban megkísérlik a lehetetlent: a „három délceg vitézek” történetét egy füst alatt mesélni el hatvan percbe sűrítve! Lélegzetmegállító mutatvány! Ilyet még nem pipált a világ, de tán még a vármegye se’! Hat éves kortól ajánljuk.
Rendező, zenei szerkesztő: Rumi László
Tervező: Grosschmid Erik
Játszók: Balogh András, Fekete Dávid, Nagy Mónika, Papp Melinda
Bábkészítők: Bérczi Katalin, Fuchs Mária, Grosschmid Erik, Kiss Antalné, Molnár Csaba, Nádasiné Szegedi Éva
Technikus: Ágh András
Bábakalács Bábszínház
Vasárnap, 12.00, Múzeumkert
Az aranyhajú ikergyermekek
Történetünk Szent Iván éjszakáján játszódik. Akkor, amikor a napszámosok átkozzák a Napot, mert sokkal tovább kell dolgozniuk, mint máskor. Mi tudjuk, hogy miért nem bír a Nap idejében lenyugodni: Két szép aranyhajú ikergyermeket csodál, akik tiszta csórén ülögetnek egy folyó partján. Alig bír betelni a nézésükkel. Egyiknek a homlokán a Nap, másikén a Hold ragyog. Tudjuk azt is, hogyan kerültek a folyó partjára, s mire várnak ott meztelen. De ők is elmesélik hamarost, csak legyen ott mindenkinek a füle, a szeme és a szíve. Ezen a fényes éjen jut idő mindenre. Ezen az éjszakán a Nap és a Hold kézfogóját, a szerelmet ünnepelni gyűlnek össze az emberek. A mi mesénkben Szent Iván éjszakája az igazság pillanata, amikor a gonosznak el kell számolnia tetteivel, a földbe ásott szülőanya és az aranyhajú ikrek pedig visszakerülhetnek az őket megillető helyre.
A díszletet és a bábokat tervezte: Szász Zsolt, kivitelezte: Néder Norbert
Jelmez: Fekete Anetta
Moldvai csángó népmese alapján írta: Tömöry Márta
Zene: Borsi Ferenc
Játsszák: Tóth Anita, Szluka Judit, Borsi Ferenc
Az előadás az NKA támogatásával jött létre.
Ládafia Műhely
Vasárnap, 12.00, Templombejárat
Az ördög kilenc kérdése
A Ládafia Bábszínház gazdája, Néder Norbert a szabad levegős fesztiválok régi taligása. Néder és másodtaligás társa minimál-technikával maximális ötletekkel dolgozik. Nem paraván mögötti bábszínház ez, hanem vérbő színészettel, ripacskodással megspékelt, a nézőket a játékba bevonó regélés. Mindehhez társul és játszik néhány saját készítésű báb, egy-két ház körül föllelhető tárgy és persze szív.
Ort-Iki
Vasárnap, 16.30, Múzeumkert
Kökény Matyi
Elveszett egy leány, aki válaszúthoz ért, és bolond fejjel az ördög útján indult el. Elveszett két legény is, akik húgukért az ördöggel akasztották össze a bajuszt. De hirtelen csupa csoda, ami itt történik: megszületik egy gyerek, aki amint világra jön, mindjárt beszélni kezd, s olyan rettentő nagy az ereje, hogy a legnagyobb fát is kicsavarja töből. Hanem azért mégis kicsike, ezért hívja őt az anyja is csak Kökény Matyinak.
De ahogy a három mázsás kalapácsát legényesen a gatyája korcába tűzi, azt mindenki tátott szájjal nézi. Hát nézze is mindenki!
Purgateátrium
Vasárnap, 17.00, Múzeumkert
Vásártér
Hagyományos technikákra építő egyszemélyes vásári játékok Kovács Géza prezentálásában.
Háromhold zenekar (Románia)
Vasárnap, 17.30, R. k. templom
Énekelt versek
A Háromhold zenekar 2006 eleje óta működik, Orbán Miklós zenész-zeneszerző vezetésével. A dalok szövegei Sorbán Attila nagyváradi költő és médiaszakember versei. Ezek a Kiáltó Gecsemáné, a Levelek Isonzóból és a Szökés az elmeosztályra című kötetekben jelentek meg. A Háromhold zenekart nehéz műfajba sorolni, talán a világzenéhez állnak legközelebb ezek a dalok: sámánisztikus, népzenés és néhol jazz-es vagy blues-os elemeket fedez fel bennük a figyelmes hallgató. A lemez szeptemberben jelenik meg.
Suhancos
Vasárnap, 18.00, Nagyszínpad
koncert
FankaDeli Feri és Szabó Balázs közös zenei egyvelege napjaink talán legeredetibb görcsmentes örömzenéje. Az évtizedes reppes előéletéről ismert FankaDeli, a fekete zenei világ dobalapjainak árnyékában, Szabó Balázs pedig, mint jobb helyeken ismert prímás és gitáros, szlengekkel tűzdelve regélik el, hogy mit is látnak ők, mikor szembejönnek velünk az utcán. FankaDeli Feri nem csak reppel, hanem az ütemek készítése mellett a hangképért is ő felelős; s ami talán megnyugtató lehet, hogy a kifejezés pozitív értelmében „nyugati hangot” visz ebbe a hagyományokra építő, ám a legfrissebb korszellemnek is megfelelő fergeteges zenébe.
The Vagrant Commedia
Vasárnap, 19,00, Fesztiváltér
Vándorkomédia
Vajon mi történik, amikor egy olasz bohóc, egy portugál zsonglőr, két magyar akrobata és öt cseh színész összejön, hogy színházat csináljon? Lehetséges-e két hét alatt összeegyeztetni öt különböző nemzet poézisét és kilenc olyan művész elképzeléseit, akik sosem találkoztak korábban? Kemény feladat, de nem lehetetlen. Sőt, mi hiszünk abban, hogy az eredmény, ami ebből a különös és szép találkozásból születik, vonzza és elbűvöli majd a közönséget. A történetben két furcsa kompánia masírozik egymással szemben. Vajon honnan jönnek, és mit akarnak? Mintha meg akarnának ütközni… Vajon mit jelképez a küzdelmük? Talán nem meglepő, ha azt mondjuk, hogy „ez majd kiderül az helyszínen.”
Mehari Garoba Zenekar
Vasárnap, 19.00, Nagyszínpad
Koncert
fotó: Csanak Elza
A Mehari Garoba Zenekar 2002 tavaszán alakult Szegeden. Korábban külön-külön, majd együtt is afrikai és balkáni ritmusokat tanulmányoztak. Ezeket ötvözik új, sosem hallott hangzást létrehozva. Zenéjük dallamban s ritmusban egyrészt kötött, néha pedig szabad, improvizatív. Nyírbátorban a Dél-alföldi Szaxofonegyüttes két fúvósával adnak szabadtéri koncertet a sárkányégetés előtt. Ilyent még nem hallott a sárkányos közönség: Afrobalkán ütem és hang a Dél-alföldről. Érdemes lesz odafigyelni rájuk!
Bulatović Gabriel - derbuka, djembe
Burg Balázs - djembe
Révész Róbert - ütőgardon
Vendégeik: Ágoston Béla - szaxofon, Burány Béla - szaxofon
Kátai Zoltán és Róka Szabolcs
Vasárnap, 21.00, Nagyszínpad
„Énekmondók szerint..."
Két énekmondó hogyan másképp, énekben meséli el érzéseit és gondolatait a világról, szerelemről, hitről, erkölcsről, sőt, még a politikáról is. A két énekes közül az öregebb a halált hordozza magában, ám élni akar, a fiatalabb pedig már három kicsi életért felelős. Ketten együtt pedig (egy kicsit?) tizenöt millióért... Az idén kívánságokat is teljesítenek: megéneklik azokat az éneket, amelyeket a legtöbben kérnek. A Fesztivál főbejáratánál álló információs sátorban mindenki leadhatja kedvenc énekének címét (ha nem tudja, akkor egy-két sorát) repertoárjukból.
PROGRAMFÜZET letöltése (pdf 4,66 Mb)
